Wladyslaw Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Varsó szeretne betekintést nyerni a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által nemrég bemutatott ukrán győzelmi terv titkos záradékaiba – számol be róla a PAP lengyel hírügynökség.
Bartoszewski megjegyezte, hogy Lengyelország nem tartozik azon országok közé, amelyek megkapták a terv teljes szövegét, és kiemelte a Lengyelország által Ukrajnának nyújtott jelentős katonai támogatást.
A legkritikusabb módon nyújtottunk katonai segítséget Ukrajnának, mert amikor Németország sisakok küldéséről beszélt, mi 320 tankot küldtünk. Tehát a hozzájárulásunk nyilvánvalóan jelentős volt, különösen a kezdetekkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá
– mutatott rá a külügyminiszter-helyettes.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Ukrajna győzelmi tervét a közelgő amerikai elnökválasztás után újra fogják értékelni – írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Lengyelország támogatása Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban nem változott.
Szolidárisak vagyunk Ukrajnával ebben a kérdésben
– fogalmazott a kormányfő.
Zelenszkij október 17-én mutatta be a győzelmi tervét, amely öt fő pontból és három titkos mellékletből áll. Az elnök a bemutatás során hangsúlyozta, hogy a teljes szöveg titkos marad, és csak a végrehajtás szempontjából kulcsfontosságú partnerek kapnak hozzáférést az egyes részek titkosított mellékleteihez.
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor a „több mint rémisztő” jelzővel illette az ukrán államfő tervét. Mint mondta, meg kell változtatni az EU jelenlegi stratégiáját Ukrajnával kapcsolatban, mert az nem működik.
A titkos záradékok tartalmáról két elképzelés is kering szakértői körökben – árulta el lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő. Az egyik szerint a NATO atomfegyvereket állomásoztatna ukrán területen, a másik pedig NATO-katonák ukrajnai állomásoztatását sejti a titkolózás mögött. Maga Somkuti egy harmadik verziót is lehetségesnek tart, amely szerint Zelenszkij azt ajánlhatta fel a NATO-nak, hogy olyan különleges alakulatokat állítanak fel, amelyek jelenleg is sikerrel hajtanak végre mélységi akciókat Oroszország területén, és egyfajta forró hidegháborút vívnának.
A probléma az, hogy egy atomhatalomról beszélünk, tehát ha megunja ezt a fajta szurkálódást, akkor előbb-utóbb atomfegyverrel válaszol, aminek a vége egy atomháború
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.
Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: AFP/NurPhoto)
