Az ország keleti részén az ukrán erők folyamatosan területeket veszítenek az orosz csapatok lassú, de hatékony előrenyomulásával szemben, bár ezekben Moszkva is jelentős veszteségeket szenved el, írta a Financial Times. Ukrajna energiaellátásának felét tönkretették, így a lakosság a hideg téli hónapokban hosszú órákra világítás és fűtés nélkül maradhat. Közben Washingtonban és a nyugati fővárosokban, valamint Kijev folyosóin is változik a háborús hangulat. Míg korábban a cél az volt, hogy az orosz hadsereget teljesen kiűzzék Ukrajnából, ma már egyre inkább felmerül, hogy talán egy tárgyalásos megoldás – amely Ukrajna nagy részét megtartaná – lehet a legjobb remény.
Kijev azonban ehhez a csökkentett célhoz sem kapja meg a szükséges támogatást.
Ukrajna jövőbeli kilátásait elsősorban az a veszély árnyékolja be, hogy Donald Trump megnyerheti a jövő havi amerikai elnökválasztást, és gyorsan lezárja a háborút, ahogy azt megígérte. Egyes amerikai és európai tisztviselők abban reménykednek, hogy Trumpot legalább attól el lehetne tántorítani, hogy Kijevet kedvezőtlen alkuba kényszerítse Moszkvával szemben.
Ez a lépés súlyos biztonsági kockázatokat jelentene Európa és Amerika számára, hangsúlyozza a lap.
A Közel-Keleten kirobbant háború további kihívást jelent a Nyugat országainak, amelyek közül néhány korábban még kitartott amellett, hogy katonai győzelmet kell elérni Oroszország felett. Most már ezek az országok is újragondolják céljaikat, írták. Kijevben vannak olyan tisztviselők, akik magánbeszélgetéseikben elismerik, hogy nincs elegendő humán erőforrás, tűzerő és nyugati támogatás ahhoz, hogy visszaszerezzék az Oroszország által megszállt összes területet.
Zárt ajtók mögött már felmerült egy olyan megoldás is, miszerint Moszkva de facto megtartaná Ukrajna területének mintegy egyötödét, bár Oroszország szuverenitását nem ismernék el ezen a területen. Eközben Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz, vagy egyéb más biztonsági garanciákat kaphatna. Ebben az esetben az ország újjáépülhetne és integrálódhatna az Európai Unióba, hasonlóan a hidegháború idején Nyugat-Németországhoz.
A forgatókönyv merész feltételezéseken alapul
Az egyik feltételezés az, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek készen kellene állniuk arra, hogy NATO-tagságot vagy hasonló garanciákat kínáljanak Ukrajnának, amit eddig vonakodtak megadni Kijev számára. Ehhez hatalmas haderő telepítésére lenne szükség az Egyesült Államok és partnerei részéről, amely a hidegháborúhoz hasonló feszültséghez vezetne.
A másik feltételezés az, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó lenne tárgyalásokba bocsátkozni, és elfogadna egy ilyen forgatókönyvet. Putyin egyik háborús célja éppen az volt, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását. Az is kétséges, hogy Putyinnak mennyire lehet vonzó az átengedett földterületekért kínált béke úgy, hogy az orosz csapatok most is folyamatosan növelik Moszkva területi nyereségeit.
