A közlemény részletezi, hogy az orosz katonákat jelenleg Belarusz területén látják el, ahol pszichológiai és orvosi segítséget kapnak, valamint lehetőségük nyílik családtagjaikkal kapcsolatba lépni. A tervek szerint hamarosan Oroszországba szállítják őket további kezelésre és rehabilitációra a védelmi minisztérium egészségügyi intézményeiben. A fogolycseréről videót is közzétett az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma, amit cikkünk végén közlünk.
Az orosz fél kiemelte az Egyesült Arab Emírségek közvetítő szerepét a fogolycsere létrejöttében, hangsúlyozva a humanitárius erőfeszítések fontosságát a konfliktus során.
Zelenszkij sem hagyta szó nélkül
Az ukrán oldal is beszámolt a fogolycseréről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján közzétett üzenetében kiemelte, hogy 95 ukrán katona tért haza. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hazatérők között vannak olyanok, akik Mariupolt és az Azovsztal üzemet védték, valamint harcoltak Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Kijev, Csernyihiv és Herszon régiókban. Zelenszkij szerint minden alkalommal, amikor Ukrajna kiszabadítja embereit az orosz fogságból, közelebb kerülnek ahhoz a naphoz, amikor minden fogságban lévő ukrán visszanyeri szabadságát. Az elnök köszönetet mondott a fogolyszabadításban részt vevő csapatnak, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek az összes orosz fogságban lévő ukrán kiszabadításáért.
Ez a csere nem egyedülálló esemény a háború történetében. Emlékeztetőül: alig egy hónappal korábban, 2024. szeptemberben is hasonló méretű fogolycserére került sor. Akkor mindkét fél 103-103 hadifoglyot engedett szabadon, ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt.
A szeptemberi cserében érintett orosz katonák a kurszki régióból származtak, és hozzájuk hasonlóan ők is először Belaruszba kerültek orvosi ellátásra és pszichológiai segítségnyújtásra, mielőtt hazatérhettek volna Oroszországba.
Miközben a fogolycserék némi pozitív fejleményt jelentenek, a háttérben továbbra is feszült a helyzet. Nemrégiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal fenyegette meg partnereit, miszerint Ukrajna saját atomfegyvereket készíthet, ha nem veszik fel a NATO-ba. Erre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök határozottan reagált egy BRICS-találkozón, kijelentve, hogy Oroszország semmilyen körülmények között nem engedi meg Ukrajna atomfegyver-gyártását. Putyin figyelmeztetett arra is, hogy ha NATO-katonák harcolnának Ukrajnában, az gyakorlatilag a harmadik világháború kitörését jelentené. Ez a retorika jól mutatja, hogy a diplomáciai erőfeszítések és humanitárius gesztusok ellenére a konfliktus továbbra is rendkívül veszélyes fázisban van, és a nemzetközi közösségnek fokozott óvatossággal kell kezelnie a helyzetet a további eszkaláció elkerülése érdekében.
Borítókép: Újabb 95-95 hadifoglyot cseréltek ki a háborús felek (Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma)
