– Mikor jöhet az izraeli válasz Iránnak, illetve milyen és mekkora csapás várható?
– Attól függ, mi a célja a lehetséges támadásnak. A skála egyik végén az áll, ami megbuktatja az iráni rezsimet, a másik végén pedig egy olyan támadás van, ami inkább elrettentő jellegű, és inkább Iránnak a szándékait és képességeit fogja befolyásolni. E kettő között bármi elképzelhető, ezek lehetnek Izrael céljai de az igazán érdekes kérdés az, hogy miként éri el és mit támadna meg. Irán nukleáris létesítményei nem biztos, hogy a leglogikusabb válaszok erre, de érzékeny pont Teherán számára a földgáz- és az energiaexport is, amit könnyű lenne támadni, és van még két olyan dolog, amiről keveset beszélnek az elemzők. Az egyik az édesvízkészlet, amiből Iránnak nagyon kevés van, a másik pedig az elektromos rendszer. Ez utóbbi Irán nyugati részén fekszik, közel Izraelhez. De ott van persze az iráni Forradalmi Gárda legfőbb vezetése, de ezek mind nem Irán fizikai képességeit támadnák meg, hanem a szándékait befolyásolnák.
A változó, amivel számolnia kell Izraelnek a válaszcsapás kapcsán, az az, hogy az Egyesült Államok mit fog tolerálni. Bár ez nem határozza meg, de mindenképpen befolyásolja Izrael döntését.
– Irán azt nyilatkozta, nem fél egy esetleges háborútól. Kérdés, hogy kire számíthat Teherán.
– Ha jól megnézzük, Irán teljesen el van szigetelve. Van ugyan két nagy partnere, Oroszország és Kína, de ők nem törődnek Teherán érdekeivel. Pekingnek Szaúd-Arábia és az Öböl menti országok sokkal fontosabbak, mint Irán. Moszkva és Teherán kapcsolatai is terheltek, és érdekellentétek vannak közöttük. Irán régóta kér fegyvereket Oroszországtól, de nem érkeztek meg. Úgy gondolom, Iránnak nincs igazán kire számítania. Teherán eddigi legfontosabb erőforrásai az ún. proxypartnerei voltak, amivel sakkban tartotta Izraelt. A legnagyobb volt a Hezbollah, és most ez a fajta lélektani gát áttört, Izrael már nem fél a Hezbollahtól.
– Létező forgatókönyv, hogy regionális háborúvá fajul a konfliktus a Közel-Keleten?
