– Mikor jöhet az izraeli válasz Iránnak, illetve milyen és mekkora csapás várható?
– Attól függ, mi a célja a lehetséges támadásnak. A skála egyik végén az áll, ami megbuktatja az iráni rezsimet, a másik végén pedig egy olyan támadás van, ami inkább elrettentő jellegű, és inkább Iránnak a szándékait és képességeit fogja befolyásolni. E kettő között bármi elképzelhető, ezek lehetnek Izrael céljai de az igazán érdekes kérdés az, hogy miként éri el és mit támadna meg. Irán nukleáris létesítményei nem biztos, hogy a leglogikusabb válaszok erre, de érzékeny pont Teherán számára a földgáz- és az energiaexport is, amit könnyű lenne támadni, és van még két olyan dolog, amiről keveset beszélnek az elemzők. Az egyik az édesvízkészlet, amiből Iránnak nagyon kevés van, a másik pedig az elektromos rendszer. Ez utóbbi Irán nyugati részén fekszik, közel Izraelhez. De ott van persze az iráni Forradalmi Gárda legfőbb vezetése, de ezek mind nem Irán fizikai képességeit támadnák meg, hanem a szándékait befolyásolnák.
A változó, amivel számolnia kell Izraelnek a válaszcsapás kapcsán, az az, hogy az Egyesült Államok mit fog tolerálni. Bár ez nem határozza meg, de mindenképpen befolyásolja Izrael döntését.
– Irán azt nyilatkozta, nem fél egy esetleges háborútól. Kérdés, hogy kire számíthat Teherán.
– Ha jól megnézzük, Irán teljesen el van szigetelve. Van ugyan két nagy partnere, Oroszország és Kína, de ők nem törődnek Teherán érdekeivel. Pekingnek Szaúd-Arábia és az Öböl menti országok sokkal fontosabbak, mint Irán. Moszkva és Teherán kapcsolatai is terheltek, és érdekellentétek vannak közöttük. Irán régóta kér fegyvereket Oroszországtól, de nem érkeztek meg. Úgy gondolom, Iránnak nincs igazán kire számítania. Teherán eddigi legfontosabb erőforrásai az ún. proxypartnerei voltak, amivel sakkban tartotta Izraelt. A legnagyobb volt a Hezbollah, és most ez a fajta lélektani gát áttört, Izrael már nem fél a Hezbollahtól.
– Létező forgatókönyv, hogy regionális háborúvá fajul a konfliktus a Közel-Keleten?
– Akár eszkalálódhat azzá, de feltenném a kérdést: mit tud tenni Irán? Teheránnak nincs olyan említésre méltó légi ereje, amivel el tudná érni Izraelt. A 60-as, 70-es évek légi technológiája ehhez kevés, a szárazföldi hadereje pedig Izraeltől több mint ezer kilométerre van, ez is teljesen irreleváns. A rakétákkal és a drónokkal sem tudtak nagy kárt okozni. Nem mondom, hogy nem tudnak eltalálni célpontokat és bázisokat de már a második vizsgájukat bukták el. Irán potenciális fenyegetése megmaradt, de nem sikerül bebizonyítani, hogy ezzel komoly kárt tudnak okozni.
– Mi a véleménye, akár a harmadik világháború is kitörhet az izraeli–iráni háború miatt?
– Nem gondolom, hogy ennek komoly realitása lehet. Ha jól belegondolunk, Oroszország szempontjából a legjobb hír, amit kaphat, hogy az iráni energiaexport kiesik a globális energiapiacról. Az orosz energia ezáltal még jobban felértékelődne, ezáltal Kína nagyobb függőségbe kerülne Moszkvától. Ha a Perzsa-öböl térsége kiesne egy regionális háború miatt, az Moszkvának főnyeremény lenne. Ezért szerintem világos, hogy Kína is azt szeretné, hogy a közel-keleti olaj akadálytalanul tovább áramoljon, ezért a globális háborút ennek kapcsán nem látom fenyegetőnek.
Izrael támadás alatt 
