– Miért tartotta fontosnak, hogy október 8-án a római magyar közösséggel a vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában emlékezzen meg a Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya ünnepéről?
– Identitásválságban szenved a világ. Ebben az identitásválságban azt gondoljuk, hogy a felsőoktatásnak, a szakképzésnek, a fiatalok ügyének, ugyanúgy, mint a családnak, az innovációnak és a tudományoknak kiemelt szerepe van. Éppen ezért úgy hívjuk a minisztériumunkat, hogy a mindennapi patriotizmus minisztériuma. Mélyen hiszünk abban, hogy Magyarországnak ebben küldetése van, ezért vagyunk itt október 8-án. Államalapító Szent István királyunk hazánkat Máriának ajánlotta fel. Magyarország küldetése tehát a keresztény hit, a nemzeti identitás, a polgári értékek megőrzése és megerősítése. Ebből következően teljesen egyértelmű volt számomra, hogy „friss” miniszterként a Vatikánnal is fel kell vennem a kapcsolatot ezeken a területeken.
– Milyen terveik vannak és mely dikasztériumokkal szándékoznak együttműködni?
– A kormány az elmúlt időszakban, amikor az oktatás, a kutatás és a kulturális területek átalakításával foglalkozott, azt tűzte ki célul, hogy egy értékálló és értékőrző modellt alakítson ki. Támadja is Brüsszel a nemzetközi kapcsolatokat. Éppen ezért José Tolentino de Mendonca bíborossal, a kulturális és oktatási dikasztérium prefektusával abban állapodtunk meg, hogy a magyar katolikus egyházi fenntartású egyetemeken – mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vagy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – túl azon magyar egyetemek, amelyek a keresztény értékeket képviselik és emiatt szenvednek Brüsszel diszkriminatív megkülönböztetésétől, a katolikus nemzetközi egyetemi együttműködésekhez csatlakozhassanak.
– Miben állapodtak még meg a szentszék kulturális és oktatási dikasztériuma prefektusával?
– A másik szintén fontos dolog, hogy szeretnénk kutatási együttműködéseket indítani társadalmi, természettudományos, orvos–egészségtudományi, gazdasági területeken. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy a magyar kutatási hálózaton keresztül más kutatásokat is finanszírozzunk, emellett közös kutatási területeket határoztunk meg, amelyek keretében közös kutatóközpontot hozunk létre. Hiszünk abban, hogy a tudomány és a hit nem egymástól távol álló dolgok, hanem egymást kiegészítők, segítik az ember eligazodását a hétköznapokban. A harmadik dolog, amit mindketten látunk, hogy a keresztény kultúra sajnos kiveszőben van mindennapjainkból. Kevés olyan nemzet van, mint Magyarország, amely kulturális finanszírozásában, értékvállalásában és mindennek a megjelenítésében a keresztény értékeket és a keresztény kultúrát kívánja megismertetni a fiataljaival, a családjaival. Üdvözlendő, hogy szorosabb együttműködést alakítunk ki a hazai múzeumok és a Vatikáni Múzeum között. Végül, de nem utolsósorban a családügyről is szó volt. Célunk, hogy mindazt a családpolitikai értékvállalást, amit az elmúlt 14 évben mi, magyarok megtettünk, hogyan tudjuk a Vatikánnal még szorosabb együttműködésben továbbvinni. Kijelenthetem, hogy stratégiai szövetségesek vagyunk nemcsak a békében, hanem az értékvállalásban is. Enélkül ugyanis Európa hanyatlásra van ítélve.
– Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen úgy fogalmazott, hogy az egyetemek a reménység laboratóriumai. Hogyan kívánják ezt megvalósítani a magyar egyetemeken?
– Mi pontosan ezt a laboratóriumot szeretnénk megvalósítani. Abnormális világunkban odáig jutottunk, hogy a normalitást kell elkezdeni magyarázni. Totálisan kifordított világban élünk. Ezért is fontos a patriotizmus és ezért fontos az identitás őrzése, erősítése. A kultúrában vállalni kell azt, hogy keresztények vagyunk, vállalni kell nemzetünk kultúráját. A családban igenis ki kell mondani, hogy anya és apa és gyerek, férfi és nő, mint ahogyan az alaptörvényünk ezt meg is teszi. A felsőoktatásban el kell jutni odáig, hogy élő viták legyenek a normalitásról.
– A jubileumi szentév programjaiba hogyan tud bekapcsolódni a Kulturális és Innovációs Minisztérium? Miben állapodtak meg Salvatore Fisichella érsekkel, az evangelizációs dikasztérium prefektusával?
– Egy magyar kiállításra is sor kerülhet. Jövőre több millióan csodálhatják meg Rómában Magyarország legismertebb fotósának, Máté Bencének a képeit. A kiállítás azon az útvonalon lesz látható, amelyen körülbelül harmincötmillió zarándok halad majd a Szent Péter-bazilikához. A természetfotós munkái Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikája nyomán a teremtett világ védelmének jelentőségét, valamint a kereszténység és a hit értékeit mutatják be. Nem véletlen, hiszen a szentév a keresztények egységét, a népek közötti békét, az egyház és az állam közötti összhang megteremtését hivatott szolgálni, amelynek megvalósításához Magyarország immár ebben a formában is büszkén hozzájárul. Emellett még egy nagyon érdekes beszélgetés bontakozott ki a mesterséges intelligencia használatáról. Egyetértettünk abban, hogy tudnunk kell a mesterséges intelligenciát használni, ne pedig a mesterséges intelligencia használjon minket.
– Mit tapasztalt a Giuseppe Valditara olasz oktatásügyi miniszterrel való találkozón?
– Azonosak a szempontjaink az olasz oktatási miniszter úrral, aki szintén erős nemzeti elkötelezettséggel rendelkezik, és erős Olaszországot szeretne, akárcsak mi, akik erős Magyarországot szeretnénk. A tárcavezetőnek határozott véleménye van a világról, amit mi is osztunk. Ő úgy fogalmazott: a történelem megismertetése, a polgári értékeknek és értékrendnek a fiatalok irányába való megjelenítése, ezeknek az oktatási rendszeren keresztüli biztosítása egy alapvető feladatunk kell hogy legyen. Éppen ezért nem is oktatásról, hanem nevelésről beszélünk, ami ennél egy sokkal összetettebb feladat és felelősség. Vegyük például a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Bár használni kell a modern eszközöket, a tanulás helyetti mobiltelefonozást minden értelmes ember ellenzi. Az okostelefonnal való tanulást – megfelelő korban – minden józan ember üdvözli. Összességében egyetértettünk az olasz oktatási miniszterrel abban, hogy a mobiltelefonok tanulás helyetti használata az iskolában mellőzendő.
– Mit gondol, mennyire távolodott el a világ a normalitástól és mit lehetne tenni azért, hogy visszatérjen?
– Időnként szükségszerű direkt üzeneteket megfogalmazni arról, ami körülöttünk zajlik. Mi a normalitás ligájában vagyunk, és keressük azokat a csapattagokat, akik a normalitás ligájába szeretnének beszállni. Ebben a Vatikán egyértelmű, természetes szövetségesünk. De ugyanígy az olasz kormányban is ott vannak azok a stratégiai szövetségesek, akik nagyon nehéz helyzetben vannak, mert hosszú évek nehézségeit kell újraformálniuk.
– Mit kívántak hangsúlyozni a magyar uniós elnökség kapcsán?
– Fontos az, hogy mi a versenyképességet és a demográfiát állítottuk középpontba, ezt hangsúlyoztuk a találkozók alkalmával is. A versenyképesség tulajdonképpen megint csak azt jelenti, hogy racionalitás és normalitás. Mi olyan oktatási modellt viszünk a felsőoktatásba és a szakképzésbe is, oly módon kapcsoljuk össze ezeket a területeket a gazdasággal, hogy a társadalom érdekeit szolgálja. Nem önmagáért valók az egyetemek, hanem szolgálatra teremtettek. A szolgálat pedig az adott közösségnek, az adott nemzetnek a társadalmi-gazdasági elvárásrendszere. Erről szól a magyar modell. Ezért vannak olyan kuratóriumi tagok az alapítványok élén, akik az adott szakterületnek a gazdasági, társadalmi szakemberei. A szakképzésben is azért van az úgynevezett duális képzésünk, hogy a gyermek ne csak tanuljon, hanem a megszerzett tudást rögtön a gyakorlatban, kétkezi munkával értse és érezze is. Ezek tehát azok a normalitáskövető magyar modellek, amelyeket Európának is ajánlunk, amikor azt mondjuk, hogy versenyképességi fordulat kell.
Borítókép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
