A jelentésben Niinistö azt javasolja, hogy az EU hozzon létre egy teljes értékű hírszerzési együttműködési szolgálatot az EU szintjén, amely mind a stratégiai, mind az operatív igényeket kiszolgálja.
A jelentés kiemeli a megnövekedett fenyegetettséget, amelyet a külföldi ügynökök, szabotőrök és Oroszország tevékenysége jelent az EU-ban. Niinistö rámutat, hogy a nemzeti hírszerző ügynökségek képtelenek önmagukban kezelni a komplex és egyre növekvő kihívásokat. A jelentésben szó esik drónokról, amelyek katonai kiképzőhelyeket figyelnek, fegyvergyári vezetők elleni meghiúsult merényletekről és tenger alatti infrastruktúra elleni támadásokról is, amelyek mind az EU-ban történtek. Az uniónak egy szabotázs elleni hálózatot is létre kell hoznia az infrastruktúra védelmére.
Bíznunk kell egymásban
– hangsúlyozta Niinistö a jelentés bemutatásakor. Ugyanakkor a jelentés felismeri a tagállamok aggályait is.
Ursula Von der Leyen elmondta:
Mindannyian tudjuk, hogy a hírszerzés elsősorban a tagállamok felelőssége.
Kiemelte: ahelyett, hogy egy új szervezetet hoznának létre, a hangsúly a meglévő információk jobb felhasználásán és a hírszerzési információáramlás javításán van. Ez összhangban áll Niinistö véleményével is, aki szerint a már működő hírszerzési rendszerekre kell építkezni, amelyekhez hasonlóan a „Five Eyes” hálózat (USA, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Egyesült Királyság) is működik.
A jelentés azonban nem csupán az új hírszerzési szerv létrehozását javasolja. Egy EU-szintű felkészültségi törvényt is sürget, amely meghatározza a tagállamok közötti együttműködés alapelveit, normáit és célkitűzéseit. Kiemeli a kiberbiztonsági szakemberek hiányát (több mint egymillió szakember hiányzik), és arra bátorítja a tagállamokat, hogy vonják be a polgárokat a nemzeti védelembe.
A cél az, hogy minél jobban megnehezítsék a külföldi hírszerző szolgálatok tevékenységét az EU területén.
Niinistö megállapításai Von der Leyen második ciklusának munkájába is beépülnek, ahol az EU első védelmi biztosának feladata lesz egy, a tavaszig elkészítendő védelmi fehér könyv kidolgozása. A jelentés tehát nem pusztán egy új kémszolgálat létrehozásáról szól, hanem az EU átfogó biztonsági stratégiájának átalakításáról, amely fokozott együttműködést, erősebb információáramlást és a polgári védelem megerősítését célozza.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a volt finn elnökkel, Sauli Niinistóval közös sajtótájékoztatón beszél Brüsszelben, Belgiumban 2024. október 30-án (Fotó: AFP)