Az 50 év alatti német férfiak csaknem kétharmada (61 százalék) állította, hogy háború esetén fegyverrel védené Németországot. Az ugyanezen korcsoportba tartozó nők körében ez az arány csak 21 százalék volt, írta a Junge Freiheit.
A német hadsereg (Bundeswehr) hadtörténeti és társadalomtudományi központjának reprezentatív felméréséből kiderült, hogy az 50 év alattiak 42 százaléka mondta azt, hogy háború esetén harcolna Németországért.
A tavalyi felméréshez képest összességében csak három százalékponttal nőtt azok száma, akik késznek érzik magukat a honvédelemre. A honvédelmi szolgálatra való hajlandóság kérdésében a nem mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a személyes pártpreferencia és a jövedelem.
A „Hajlandó lenne-e fegyverrel megvédeni Németországot egy katonai támadás esetén?” kérdésre a szabaddemokratákkal (FDP) szimpatizálók 73 százaléka válaszolt igennel – ez a legmagasabb arány az összes párt közül.
Őket követi az Alternatíva Németországért (AfD) 61 százalékkal. A zöld szavazók a legkevésbé militánsak (22 százalék), őket az új baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) szimpatizánsai követték (27 százalék).
Az emberek szerint a veszélyt még a németországi árak jelentik
A havi 2000 eurónál kisebb nettó háztartási jövedelemmel rendelkező válaszadók voltak a legkevésbé hajlandóak háborúzni, 32 százalékuk értett egyet ezzel. A magas jövedelműek – azaz a 4000 eurónál magasabb nettó háztartási jövedelemmel rendelkező polgárok – 45 százalékkal a legnagyobb jövedelmi csoportot alkották azok közül, akik el tudnák képzelni, hogy a fegyveres erőkben szolgáljanak.
Bár az összes válaszadó 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fenyegetve érzi magát (három százalékponttal több, mint egy évvel korábban), a polgárok többsége, 70 százaléka (öt százalékpontos csökkenés) számára még mindig az árak emelkedése jelentette a legnagyobb fenyegetést a háború mellett.
A szubjektív fenyegetettségérzésben a legerősebb növekedést a vallási fanatizmus jelentette (42 százalék, tizenkét százalékponttal több, mint egy évvel korábban). A megkérdezettek mindössze 33 százaléka (hét százalékpontos csökkenés) tartja továbbra is a természeti katasztrófákat a legnagyobb fenyegetésnek Németországban.
Lapunk a napokban írt arról, hogy Németország katasztrófavédelmi hatósága bunkervédelmi tervet készít a fokozódó háborús kockázatokra válaszul.
A háborús felkészülés egy ún. hadműveleti terv köré épül, amelyet nemrégiben hagytak jóvá a törvényhozók. Eszerint háborús vészhelyzetben Berlin adott esetben tervgazdálkodásra és jegyrendszerre térne át és a kritikus infrastruktúra megvédésére vezényelhetné az állampolgárait.
