Németország katasztrófavédelmi hatósága bunkervédelmi tervvel reagál a megnövekedett háborús kockázatra. Ehhez egy telefonos alkalmazást is fejlesztenek, sőt azt szeretnék, hogy az otthonok is képesek legyenek bunkerként működni. A fokozódó nemzetközi fenyegetettségi helyzetre való tekintettel a Szövetségi Népességvédelmi Hivatal (BKK) a hírek szerint egy ún. bunkervédelmi tervet dolgoz ki Németországnak. A hivatal azt vizsgálja, hogy szükség esetén mely középületek alakíthatók át óvóhelyekké, írta a Bild.
Ezek közé tartoznak a kormányzati épületek, valamint a metróállomások.
Emellett egy speciális mobiltelefonos alkalmazást is ki kell fejleszteni, amelyen a polgárok láthatják a legközelebbi menedékhely távolságát. A német hatóságok ugyanakkor arra is ösztönöznék a lakosságot, hogy saját otthonukban hozzanak létre óvóhelyeket. A pincék ugyanúgy alkalmasak lehetnek erre, mint a garázsok. A Bild szerint egyelőre nem világos, hogy a tervet mikor véglegesítik.
Lapunk korábban már írt arról, hogy Németország a közelmúltban fokozta a felkészülést egy esetleges háborús konfliktusra, beleértve a területére gyakorolt hatások forgatókönyveit is.
Ez az előkészítés a Németországi hadműveleti terv köré épül fel, amely egy kiterjedt, ezeroldalas titkosított dokumentum, amelyet nemrégiben hagytak jóvá a törvényhozók.
A terv állítólag azonosítja azokat a kritikus infrastruktúrákat és kulcsfontosságú helyszíneket, amelyek védelmet igényelnek fokozott feszültség vagy konfliktus esetén, különösen Oroszországgal szemben.
E terv arra is rámutat, hogy egy esetleges háború esetén a kritikus infrastruktúrát, hidakat, kikötőket vagy az elektromos hálózati rendszereket mindenáron védelmezni kell. Ez döntő fontosságú a csapatok, a fegyverek és az utánpótlás zökkenőmentes mozgásának biztosításához, különösen akkor, ha Németország a NATO kelet-európai hadműveleteinek logisztikai központjává válik. A jelentés azt is magában foglalja, hogy vészhelyzetben Berlin tervgazdaságra térne át, szükség esetén élelmiszerjegyeket vezetne be, és arra is kényszeríthetné a lakosságot, hogy a kritikus ágazatokban dolgozzanak.
Skandinávia is háborúra készül
Korábban írtunk arról is, hogy világháborúra készülnek a svédek.
Ötmillió háztartásnak küldenek a napokban egy olyan kiadványt, ami egy esetleges háborúra készíti fel a skandináv ország lakosságát. Ehhez hasonlóra Svédországban – akkor még semleges országként – a második világháborúban került sor.
A svéd védelmi miniszter szerint erre azért van szükség, mert időközben a globális helyzet megváltozott, így szükségessé vált, hogy a kormány frissítse a háborús és katasztrófahelyzetre való lakossági felkészülés ismereteit.
De Svédország mellett Finnország és Norvégia is fokozta a polgári és katonai készültséget az Oroszországgal való konfliktustól való félelem miatt. A szomszédos Finnország szintén nemrég tette közzé online a saját friss tanácsait az incidensekre és válsághelyzetekre való felkészülésről. A norvégok pedig nemrégiben kaptak egy brosúrát, amelyben arra buzdítják őket, hogy készüljenek fel arra, hogy szélsőséges időjárás, háború és egyéb fenyegetések esetén egy hétig egyedül kell boldogulniuk, írja a BBC.
A finn digitális dokumentum a katonai konfliktusról szóló részletes részben ismerteti, hogyan reagálna a kormány és az elnök egy fegyveres támadás esetén, hangsúlyozva, hogy a finn hatóságok jól felkészültek az önvédelemre.
Nyár végén a dán katasztrófavédelmi ügynökség közölte, hogy a dán felnőttkorú lakosságot e-mailben tájékoztatták arról, hogy mennyi vízre, élelmiszerre és gyógyszerre lenne szükségük egy háromnapos válsághelyzet átvészeléséhez.
Svédország idén csatlakozott a NATO-hoz, Finnországhoz hasonlóan azután döntött a jelentkezés mellett, hogy Moszkva 2022-ben kibővítette a háborút. Norvégia alapító tagja volt a nyugati védelmi szövetségnek. A svéd füzetben az otthon tartandó tárgyak listáján szerepelnek a hosszú lejáratú élelmiszerek, valamint a gyógyszerek, köztük elsődlegesen a jódtabletta egy esetleges nukleáris incidens esetére.
Orosz–ukrán háború 
