Mint arról beszámoltunk, a francia vezetés is engedélyezte Ukrajna számára az általuk gyártott nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen. A döntés lehetséges következményeiről az orosz–ukrán háború alakulására Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Óriási amerikai nyomás nehezedik az ilyen fegyverekkel rendelkező európai országok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőire. Közülük a britek azonnal engedtek, a franciák néhány nap gondolkodás után, a németek viszont továbbra sem adnak át Taurus rakétákat az ukránoknak – mondta a szakértő.
A probléma az, hogy ez a háború két év kilenc hónapja tart. Ha ezt az első, második, ötödik hónapban megcsinálják, az teljesen logikus, de akkor megcsinálni, amikor a választásokat elvesztették, amikor ötvenvalahány nap van hátra a republikánus elnök beiktatásáig, akkor nyilvánvaló ez az egész arra megy ki, hogy republikánus béketervet meg a megakadályozzák
– mutatott rá Nógrádi György.
Az amerikai vezetés realitásérzéke elveszett. Meggyőződésem, hogy a Bidennel úgy lehet aláíratni papírokat, hogy nincs tisztában azzal, hogy mit csinál. A probléma az, hogy Putyinnak nyelnie kell még hatvanvalahány napig, amíg január 20-án kap egy olyan partnert, akivel tárgyalni lehet. A kérdés, hogy hajlandó lesz-e erre, ha mindennap provokálják
– hívta fel a figyelmet a helyzet súlyosságára a szakértő.
Elképesztő pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának többek között a skandinávok, a britek, a lengyelek – sorolja a szakértő, külön kiemelve az ászt parlament intézkedését, amellyel az észt éves GDP 0,25 százalékát rendelik a háborúban álló ország katonai kiadásaira fordítani.
A probléma az, hogy Ukrajna ezzel a fegyvermennyiséggel sem tud mit csinálni egyrészt mert a fegyverek jelentős részét nem tudja kezelni, másrészt mert elképesztő létszámhiánya van
– világított rá Nógrádi György.
Amennyiben az orosz elnöknek végül elege lesz a provokációból, többféle lépést is tehet – emelte ki a szakértő. Egyrészt csapásokat mérhet Ukrajnára – ez már meg is történt. Másrészt csapásokat mérhet nyugat-európai célpontokra is.
Ezt már belengette, de szerencsére nem tette meg, mert elvileg az azt jelentené, hogy a NATO 5. cikke szerint benne vagyunk a harmadik világháborúban, és valamennyien elpusztulunk
– vázolta a legijesztőbb eshetőséget Nógrádi György.
Ami Németországot illeti, várhatóan február 23-án lesz az előre hozott választás, amely után Friedrich Merz, a CDU jelöltje lehet az új kancellár. Viszont mire az ő kormánya feláll, az két-három hónapba is telhet, addigra viszont Trump kormánya már két-három hónapja lesz hatalmon az Egyesült Államokban, és a német kormány mozgási lehetőségeit teljesen megváltoznak – véli a szakértő, aki arra sem lát esélyt, hogy Olaf Scholz jelenlegi német kancellár a választásig változtasson a Taurusok küldését elutasító álláspontján.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: Getty Images via AFP)
