Sahra Wagenknecht, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) elnöke arról panaszkodott, hogy az előre hozott parlamenti választások miatt nehézségekbe ütközik pártja. Pénzhiány, programhiány és taghiány is van a párton belül, írta a Junge Freiheit.
„Most nagyon keményen kell kampányolnunk, hogy adományokat szerezzünk” – magyarázta Berlinben.
– Nagy összegekre van szükség ahhoz, hogy megálljuk a helyünket ebben a választási kampányban – tette hozzá. Ráadásul a pártnak még programja sincs a Bundestag-választásra. A BSW nem tudja a programját olyan hosszan kidolgozni, ahogyan azt tervezte.
„Most mindennek nagyon rövid idő alatt kell megtörténnie” – panaszolta Wagenknecht.
A pártnak ráadásul a közelgő választási kampányban új tagokat is fel kellene vennie. A BSW-nek ugyanis még saját regionális szervezete sincs minden szövetségi államban. Ráadásul a jelenleg folyó koalíciós tárgyalások Brandenburgban, Szászországban és Türingiában is további forrásokat kötnek le a pártban.
Wagenknecht volt az, aki a nyilvánosság előtt a leghevesebben szorgalmazta az új választásokat. Múlt hét kedden a „közlekedésilámpa-koalíció” felbomlását követelte, és azt, hogy a polgárokat minél hamarabb hívják az urnákhoz.
A Scholz vezette kormánykoalíció azonban halogatta a felbomlást, a választás időpontja körül viták folytak, és a február 23-i időpont az első komoly konszenzus, amely a politikai szereplők között kialakult.
BSW közvetlen jelölt nélkül
A BSW is azon az állásponton volt, hogy a kormányfőnek már a múlt hétfőn bizalmi szavazás kellett volnat kiírnia, ami januárban új választásokat jelentett volna. Most azonban még az egy hónappal későbbi választási időpont is nagy nehézségek elé állítja a baloldali pártot. Egyelőre az sem világos, hogy a BSW minden szövetségi államban indulhat-e majd.
A tartományi választásokon Brandenburgban egyáltalán nem állított közvetlen jelöltet, Türingiában nagyrészt, Szászországban pedig szinte minden második választókerületben.
A legutóbbi országos felméréseken a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) a közelmúltban öt százalékra (Forsa), hat százalékra (Forschungsgruppe Wahlen) és hét százalékra (Insa) esett vissza.
