Elsők között gratulált a svéd miniszterelnök Donald Trumpnak az elnökválasztáson aratott győzelméhez. Az X-en röviden annyit írt Ulf Kristersson, hogy várja a közös munkát, illetve hogy a kiváló amerikai–svéd kapcsolatokat barátként, szövetségesként folytatják.
Nem volt ennyire szűkszavú a szerda késő délelőtt megtartott sajtótájékoztatóján, ahol érezhetően keserűen beszélt az amerikai elnökválasztásról a skandináv ország kormányfője. Uniós, svéd és NATO-zászlók előtt állva a azt mondta, a nap folyamán nem von le semmilyen következtetést, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a svéd–USA kapcsolatok jobbak voltak a Biden-adminisztráció alatt, mint az azt megelőző Trump-éra során. Majd arról beszélt, hogy több nyugtalanító tendencia is megfigyelhető az amerikai választások kapcsán. Elsőként említette a szerinte kőkemény és polarizált politikai hangvételt, ami a kampány során tapasztalható volt. Kristersson szerint az elmúlt időszakot kulturháború dominálta, nem a szakpolitikai kérdések, ami veszélyes változás, félő, hogy a svéd közbeszédbe is be fog szivárogni. Második helyen említette a svéd kormány számára feltehetően sokkal nagyobb problémát, mégpedig Trump békepárti hozzáállását.
Egy másik fennálló kockázat az Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenése
– mondta el a sajtótájékoztatón a svéd miniszterelnök. Hozzátette, jelenleg az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb katonai befizetője, amit nagyra értékel és hálás érte, ugyanakkor nem veszi természetesnek. Hangsúlyozta, hogy minden, a svéd kormánytól telhetőt meg fognak tenni a transzatlanti elkötelezettség fenntartása érdekében. Beszélt még az éghajlatváltozással kapcsolatos elkötelezettség csökkenésének kockázatáról, illetve szerinte fennáll a fokozott gazdasági protekcionizmus veszélye is.
Ez nagyon sokat nyom a latban egy olyan ország esetében, mint Svédország, amely rendkívül függ az exporttól és a kereskedelemtől.
Hogy mennyire fontos az orosz–ukrán háború fenntartása a svéd kormánynak, ahhoz elég megnézni azt a harmincperces interjút, amit néhány nappal a választás előtt adott a svéd védelmi miniszter a svéd köztévének. Itt arról beszélt Pal Jonson, hogy ha Trump nyerne, Svédország akár szembe is menne az amerikai békepolitikával. Az SVT műsorában elmondta, hogy Trump hatalomra jutása esetén Svédország és más országok az Egyesült Államok nélkül is folytatnák Kijev támogatását Oroszország ellen.
A tárcavezető szerint nem az amerikai elnök dolga, hogy eldöntse a háború és béke kérdését, hanem Volodomir Zelenszkijnek kell megtalálnia a célravezető utat.
Fókuszban az amerikai elnök
A svéd sajtó a kampány során kizárólag negatívan festette le Trumpot és egyértelműen Kamala Harris irányába igyekezett befolyásolni a közvéleményt. Trump győzelmét követően valamivel több elismerést kapott a sajtótól, ugyanakkor továbbra is beláthatatlan következményekkel riogatják a svédeket. A közmédia egyik politikai kommentátora a választást követően úgy fogalmazott, hogy nem meglepő, hogy Donald Trump nyert, és azt is kimondta, hogy az elégedetlenség Biden és Harris kormányával sokkal nagyobb és mélyebb volt, mint azt sokan gondolták. Ugyanennek a csatornának az amerikai tudósítója pedig azt próbálta megmagyarázni, miért szavazhattak ennyien Trumpra.
Fouad Youcefi szerint az elégedetlenség mellett a siker kulcsa abban volt, hogy Trump korunk egyik legképzettebb választási kampányolója. Az urnazárást követően megjelent írásokból általánosan megfigyelhető, hogy úgy festik le a helyzetet, hogy a volt elnök újrázása negatív következményekkel jár, többnyire első helyen említve az ukrajnai béke megteremtését. Az Aftonbladet szerint Trump hármas győzelme álom üzemmódot eredményez neki, amit hivatalba lépése első napjaiban általános tisztogatással fog megkezdeni. A Svenska Dagbladet által megszólaltatott egyetemi kutató szerint Trump győzelme súlyos következményekkel jár a külvilágra nézve. Az USA Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi szerepvállalásának csökkentése vagy megszüntetése közvetlen hatással lesz Svédországra. A Dagens Nyheter pedig arról ír, hogy Trump ukrajnai terve nagyobb háborúhoz vezet, mint az eddig. A hivatkozott kutatók szerint a helyzet az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlít, amely megnyitotta az utat a második világháború előtt.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Fotó: AFP)
