Románia a lakossági álláspont ellenére erőteljes segítséget nyújt Ukrajnának. A bukaresti parlament szeptemberben döntött arról, hogy egy Patriot rakétarendszert adományoz a háborúban álló országnak. A döntés azt követően született, hogy Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter nehezményezte a több állam által is megígért Patriotok átadásának késését. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács még júniusban hagyta jóvá a rakétaelhárító rendszer adományozását.
Közben továbbra is etnikai, nyelvi és egyházi diszkriminációra panaszkodnak az ukrajnai románok.
A Csernyivciben székelő Politikai Tanulmányok és Társadalmi Tőke Intézet októberben közölt tanulmánya szerint jelentős aggodalom tapasztalható a román nyelv ukrajnai jövője miatt. A Maszol erdélyi hírportál által idézett felmérés résztvevőinek 62 százaléka úgy látja, a jövőben kevesebben fognak románul beszélni.
A válaszadók az ukrán államot tekintették a román közösség életét megnehezítő tényezők fő felelősének.
Ami a háború megítélését illeti, a csernyivci, kárpátaljai és odesszai régióban élő románok többsége Oroszországot tartja felelősnek a konfliktus kirobbantásáért. Jelentős részük ugyanakkor úgy véli, hogy részben a nagyhatalmak is hibásak a háborúért, s Ukrajnának, a NATO-nak és az Európai Uniónak is megvan a maga felelőssége. Az ukrajnai románok többsége egy olyan törékeny fegyverszünetet jósol az elkövetkezőkben, amely újabb háború lehetőségét hordozza magában. Kisebbségben vannak azok, akik Ukrajna győzelmében hisznek. Ukrajnában több mint négyszázezer románul beszélő ember él, egy részük románnak, de sokan közülük moldovainak vallják magukat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
