Aggasztó következmények felé robog a világ, felelőtlenül provokálják a nyugati politikusok a világ legnagyobb atomfegyver arzenáljával rendelkező Oroszországot. Alig több mint egy hét leforgása alatt egy sokkal veszélyesebb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború, miután Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az amerikai nagyobb hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, majd példáját Nagy-Britannia és Franciaország is követte.
Tették ezt annak ellenére, hogy a politikusok teljesen tisztában vannak azzal, hogy amikor az orosz vezetők az atomfegyverek lehetséges bevetéséről beszélnek, nem blöffölnek. Mint Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott, az ilyen kijelentések nem pusztán kommunikációs fogások egy olyan országtól, amely a katonai erőre építi a politikáját és a világban elfoglalt helyét, az ilyen figyelmeztetéseket komolyan kell venni.
– Amikor ők mondanak valamit, azt úgy kell venni, ahogy mondják
– szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már a háború kitörésekor elmondta, hogy amennyiben a NATO tagállamai részéről provokációval szembesül, változtatni fog az Oroszországi Föderáció nukleáris doktrínáján. Most pedig ez meg is történt: a napokban az orosz államfő
aláírta a dokumentumot, amely még lejjebb vitte a nukleáris küszöböt, vagyis még közelebb hozta egy esetleges atomcsapás lehetőségét.
Veszélyes közelségbe került az atomfegyverek bevetése
Tekintve, hogy Oroszország rendelkezik a világ atomtölteteinek mintegy felével, ez óriási veszélyt jelent nem csupán Ukrajnára vagy Európára, de az egész bolygóra nézve. Összehasonlításképpen: a Hirosima városát letaroló 15 kilotonnás atombomba az orosz atomfegyverek között a legkisebbek közé számítana. Ami pedig Oroszország nukleáris arzenáljának hatósugarát illeti, szinte nincs a bolygón olyan pont, ahova ne érnének el.
Nem véletlen, hogy egyre több nyugati politikus kezeli reális és időben közeli eshetőségként a háborút. Legutóbb az amerikai légierőért felelős miniszter ismerte el egy beszédében, hogy bármikor kitörhet a háború, és
hiba azt gondolni, hogy azért, mert eddig egyik nukleáris hatalom sem vetett be atomfegyvert, ez a jövőben sem fog megtörténni.
A Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatásáig hátralévő két hónap valószínűleg nem csupán az orosz–ukrán háború, de az egész emberiség szempontjából sorsdöntő lesz. Csak remélni lehet, hogy győz a józan ész, és sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet.
Borítókép: Légitámadásban megsérült épület romjai Ukrajnában (Fotó: NurPhoto/NurPhoto via AFP)
