Orbán Viktor: Magyarországnak élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie

Rangos nemzetközi gazdasági fórumon szólalt fel a magyar kormányfő. Orbán Viktor mellett Matolcsy György jegybankelnök is beszédet mondott.

Orbán Viktor beszédet mond az Eurázsia Fórumon. Fotó: Képernyőfotó/Youtube

Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia

– Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre. Ez a gondolat megbukott. Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni. Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak. A nyugati ipar hozzáadott értéke negyven százalékot tesz ki a világban, a keletieké pedig ötven százalékot. Ez az új realitás.

Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia

– emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint 

saját maga kormányzására is egyre inkább képtelennek bizonyul a liberális, progresszív dominanciára épülő európai politikai rendszer.

Hozzátette: a Nyugat elbizonytalanodása következtében véget is ért civilizációs dominanciájának ötszáz éve.

Európa ma a világban zajló változások vesztese, és ez hosszú távon is így maradhat, ha Európa nem találja meg a helyét Ázsiához való viszonyában.

– emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ha igaz, hogy a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz, akkor szemet kell hogy szúrjon, hogy Európa mégsem képes megtalálni a maga helyét ebben a gondolati kontextusban, mert a nyugati vezetők egy része nem látja be Eurázsia jelentőségét, a másik része pedig „belátja, de nem tetszik neki”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi határok, és ez a természetes földrajzi egység – a gazdaságtörténet tanulsága alapján – természetes gazdasági egységet is mutatott, jól egészítette ki egymást. Ebben a térségben az emberi civilizáció, kultúra és gazdaság legvirágzóbb térségei éltek egymás mellett. A miniszterelnök a magyar kormány Eurázsia reneszánszáról való gondolkodásának legfőbb érveit sorolva kiemelte, hogy Eurázsia a legnagyobb egybefüggő szárazföld a bolygón, ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, és a térség több civilizációt foglal magába, ami komoly versenyelőny. Ebben a térségben él az emberiség népességének hetven százaléka, és Ázsia részesedése a világgazdaságból hetven százalék. Európa ma a világban zajló változások első számú vesztese. Mint mondta, a vásárlóerő-paritást tekintve az EU az Egyesült Államok harmadik legszegényebb tagállama lenne, a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen többé európai, és az európai innováció is „elpárolgott”, a világ húsz legnagyobb technológiai központja között nincs, csak amerikai, dél-koreai, japán és kínai. 

Az európai elit a régi dicsőség status quójának védelmére rendezkedett be, ami kereskedelmi, gazdasági és politikai blokkosodáshoz fog vezetni. 

A világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak, a nyugati ipar hozzáadott értéke negyven százalékot tesz ki a világban, míg a keletieké ötven százalékot. A másik új fejleménynek azt nevezte, hogy 

a nyugati világ a saját közegében is „kifulladt”. Olyan ügyek kerültek napirendre, amelyeket a liberális, progresszív dominanciájú gondolkodásmód nem tudott megválaszolni.

Ennek kapcsán megemlítette a migrációt, a genderideológiát, az etnikai ellentéteket és az orosz–ukrán háborút. Meggyőződése szerint ha Európa ebből a status quót védő logikából nem tud kitörni, és a blokkosodás helyett nem tud átállni a konnektivitás gondolkodási sémájára, akkor az a folyamat, hogy Európa a ma zajló változások vesztese, hosszabb távon is fennmarad. 

Európának ki kell törnie ebből a gondolati buborékból, meg kell találnia a helyét Ázsiához való viszonyában, meg kell értenie, hogy Európa az eurázsiai térség része, és az ebből a tényből fakadó összes előnyt ki kell használni, mert enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a világ más erőközpontjaival

– hangsúlyozta. 

A következő időszak Eurázsia évszázada lesz

– A következő időszak Eurázsia évszázada lesz, Magyarországnak pedig az ebben elfoglalt helyét magának kell kijelölnie, és nem egy európai stratégiából kell származtatnia

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarországnak van ilyen stratégiája, végrehajt egy nagyon tudatos nemzetpolitikai és nemzetgazdasági stratégiát, aminek meghatározó, de nem kizárólagos eleme az a tény, hogy Magyarország Eurázsiában van. 

– Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk 

– fogalmazott. A kormányfő azt mondta, Magyarország összes Brüsszellel fennálló vitája mind abból a tényből fakad, hogy az országnak van egy önálló stratégiája, amely az új realitásokból indul ki, tudomásul veszi az adottságokat, és ebben jelöli ki, találja meg Magyarország helyét, függetlenül a brüsszeli doktrínától. 

– Magyarországnak pedig az ebben elfoglalt helyét magának kell kijelölnie, és nem egy európai stratégiából kell származtatnia

 – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte, mindez nem teszi zárójelbe azt a tényt, hogy Magyarország a NATO tagja, és hogy az Egyesült Államokhoz képest is meg kell határoznia magát. Kijelentette: bízik abban, hogy a kapcsolatok kialakítása könnyebb lesz az új amerikai adminisztrációval, mint a régivel volt, „ami nem egy nagy elvárás, mert a régivel egyáltalán nem sikerült”. 

Magyarország mindenkivel kereskedik, az elmúlt tíz évben a magyar export értéke úgy nőtt a kétszeresére, hogy egyszerre duplázta meg a nyugati és a keleti irányú kivitelét, és sikeresen diverzifikálta a befektetési politikáját és az energiabeszerzéseket is. 

Az a tény, hogy 2025-ben világszinten is kiemelkedő méretű beruházások készülnek el az országban, igazolni fogja a stratégia helyességét.

A költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre háromszáz, kormányzat által támogatott beruházás indul el. Orbán Viktor megjegyezte, kevés országot találni ma Európában, ahol egy ilyen konferencia létrejönne, és olyat pedig nagy valószínűséggel nem találnának, ahol a miniszterelnök Eurázsiáról ebben a kontextusban beszél. Ezt azzal magyarázta: 

– Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk. A magyarok Ázsiából érkeztek, és közben ízig-vérig nyugati, európai néppé váltak.

Hozzátette:

– Magyarország hiába az Európai Unió tagja, nincs meg neki az a luxus, ami a nagy európai országoknak és ami lehetővé teszi számukra az óvatosabb haladást: a súly, a méret, a gazdaság jelentősége, a GDP nagysága, a katonák száma, a haditechnológia óriási ereje

A miniszterelnök azt mondta, meggyőződése, hogy a dolgok szerencsésen alakulnak Magyarország szempontjából, hiszen ha egy olyan korszak előtt állunk, aminek 

mi magunk szinte kifejezői és megfogalmazói vagyunk, akkor gondolhatjuk azt, hogy végre egy olyan szerencsés időszak előtt áll a világgazdaság és az európai gazdaság, amely Magyarország számára is a fejlődés történelmi lehetőségét adja meg. 

Idén visszatért a Budapesti Eurázsia Fórum, hogy megünnepelje nemcsak az ötödik alkalommal megrendezett egyedülálló rendezvénysorozatot, hanem a Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja megalakulásának századik évfordulóját. Erről ír Matolcsy György, az MNB elnöke a konferenciát beharangozó írásában. Mint fogalmaz: 

Az elmúlt évek eseményei a klímaváltozástól kezdve, a pénzügyi válságokon, a világjárványon és a növekvő geopolitikai feszültségekig megtanítottak arra, hogy korunk legégetőbb problémái eleve globálisak, és csak „közös gondolkodással” és nemzetközi összefogással oldhatók meg.

Az idei fórum címe pedig úgy hangzik: 

A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke

A konferencián nyitóbeszédet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök is. 

Matolcsy György az esemény beharangozójában kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank az eurázsiai együttműködés elmélyítésének egyik vezető szorgalmazójaként aktívan támogatja a nemzetközi párbeszédet és a legjobb gyakorlatok megosztását. Ennek részeként született meg 2019-ben a Budapesti Eurázsia Fórum rendezvénysorozat, és örömmel tapasztalják, hogy erőfeszítéseiknek és alkalmazkodóképességüknek köszönhetően az évről évre egyre több emberhez jut el.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszél, amikor Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel közös sajtónyilatkozatot tesznek megbeszélésüket követően a Karmelita kolostorban 2024. november 20-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)