Orbán Viktor: Magyarországnak élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie

Rangos nemzetközi gazdasági fórumon szólalt fel a magyar kormányfő. Orbán Viktor mellett Matolcsy György jegybankelnök is beszédet mondott.

Orbán Viktor beszédet mond az Eurázsia Fórumon. Fotó: Képernyőfotó/Youtube

– Magyarországnak élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél

 – mondta a miniszterelnök Budapesten a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurázsia Fórumon.

A politika lényege az ütemérzék

– mondta, majd kifejtette: egy kormányzat a világon jelen lévő összes tudást be tudja gyűjteni, a politika azonban nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma, az alkalmazás lényege pedig az ütem. 

Nemcsak jó dolgokat kell alkalmazni, hanem megfelelő időpontban kell alkalmazni, minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz. Egy olyan méretű ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos

– fogalmazott. A kormányfő azt mondta, higy az elmúlt 150 év magyar történelmét nézve rendre tetten érhető a megfelelő pillanat elmulasztásának problémája, az ütemérzék összezavarodása. Orbán Viktor úgy összegzett: egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, nem hagyatkozhat mások megértésére és mások interpretációjára. 

Egy ilyen méretű országnak, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint ahogy mi akarunk, ha olyan történelmi hagyományokhoz akar méltónak lenni, mint a mi ezeréves történelmünk volt, akkor élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél

–  hangsúlyozta.

Orbán Viktor miniszterelnök elsőként Matolcsy György megnyitó beszédére reagálva azt mondta, Matolcsy György volt az, aki a 2010-es, nagy jelentőséggel bíró kormányváltás után, amikor Magyarországon nemzeti kormány alakult, lerakta a magyar modern gazdaságpolitika alapjait, majd később egy aktív jegybanki stratégiát valósított meg. 

A jegybank azt a segítséget tudja adni a kormánynak, hogy felhasználja a nemzetközi kapcsolatait, és a magyar hagyományok szerint a jegybankban mindig is magas szinten lévő intellektuális kapacitását arra, hogy új megközelítéseket, új gondolatokat, a fodrozódó új jelenségeket kellő mélységű elemzésekkel a kormányzat rendelkezésére bocsátja és segít a gazdaságstratégia kialakításában is

– mondta a miniszterelnök. 

Miért kell egy tízmilliós országnak ilyen kérdésekkel foglalkozni?

– tette fel a kérdést Orbán Viktor, hozzátéve: van egy olyan hagyomány is a magyar politikában, hogy jobb inkább sunyítani, nem kell ezekkel a nagy ügyekkel foglalkozni, és ha van is véleményünk, inkább maradjunk csöndben, és valahogy – ahogy a sportban mondják – oldalvizen evezve ússzuk meg a világ nagy változásait. 

Ez egy sikeres túlélési stratégia volt hosszú időn keresztül Magyarországon, de most valóban valami olyasmi történik, ami ezt a nagy gondolatoktól való távolságtartás stratégiáját többé nem teszi lehetővé.

– tette hozzá a miniszterelnök, majd kiemelte

2009-ben kezdtett foglalkozni Eurázsia gondolatával.

Felidézte:

– Ekkor döntöttünk úgy, hogy ideje nemcsak nyugatra, hanem keletre is tekintenünk, körül kell néznünk ott is –- mondta, felidézve, hogy 2009-ben, az azóta elhunyt Demján Sándor tanácsára, Matolcsy Györggyel közösen, Kínába utaztak. Orbán Viktor elmondta, a változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék, egy kormányzat a világon jelenlévő összes tudást be tudja gyűjteni, ezek elérhető, megszerezhető tudások, részben megvásárolhatók, tudás mindig van.

Ennek kapcsán személyes megéléséről beszélt:

– Kitört a 2008–2009-es pénzügyi válság, és ahhoz a magyar hagyományhoz tartoztam hosszú időn keresztül, amely hitt abban, hogy ha valami baj történik a nyugat-európai gazdaságban, mondjuk egy pénzügyi válság, amiről tudjuk, hogy nem volt világméretű, hanem inkább egy európai pénzügyi vagy nyugati pénzügyi válság volt, akkor nekünk egy olyan Európa, nyugati pénzügyi, gazdasági rendszerünk van – ideértve talán a politikai rendszert is – amelynek jól fejlett és kipróbált önkorrekciós mechanizmusa van. 

Hozzátette: 

– Vannak olyan ciklusok, amikor bekövetkeznek a bajok, de megvan az a képessége a nyugati politikai és gazdasági rendszernek, hogy egy önkorrekcióval ezeket a hibákat kijavítsa. Hihetünk abban, amiben vagyunk, ez a nyugati világ képes az önmegújításra, ezért maradjunk azon a nyomvonalon, amin eddig is haladt a magyar politikai gondolkodás, a tőlünk fejlettebb technológiák, a modernizáció mindig nyugatra van, arra kell figyelni, és azt kell mutálni és azt megvalósítani Magyarországon.

Orbán Viktor kiemelte: 

– Az egész magyar kommunizmus utáni nagy rendszerváltást lényegében az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, mert hatékonyabbak, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, és hoztak létre nyugaton, amely hosszú távon garantálja a biztonságunkat, a stratégiai biztonságunkat.

A miniszterelnök kifejtette: akkoriban minden tanácskozásnak az volt a konklúziója, hogy a szokásos ciklikus kapitalizmus válságáról van szó, és az önkorrekciós mechanizmusok működni fognak, noha akkor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy egészen másról van szó. Más idézte elő a válságot és ennek a válságnak a lefutását és utóéletét más határozta meg, bár lehetséges, hogy valamifajta ciklikus válságelem is volt ebben, de – a miniszterelnök szerint – valójában a válság logikus következménye annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai erőviszonyokat radikálisan átalakítja, és olyan új centrumokat emel fel a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézik elő, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória.

– Modernnek lenni nemcsak nyugaton, nemcsak nyugati módra, hanem keleten, keleti módon is lehet. 

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, Eurázsiának mint természetes gazdasági egységnek a létezését az elmúlt századokban három tényező hátráltatta. 

– Az első, hogy a világkereskedelemnek a középpontja, súlypontja a tengerekre helyeződött át. Ez egy teljesen más orientációt idézett elő. Ezek az eurázsiai térségnek a különböző pontjain. A második oka, hogy a szerves egység évszázadokig nem működött, az, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státust ért el, és valójában az Eurázsia térségben található civilizációk közötti egyensúlyt megbontotta és nyugat felé elbillentette. A harmadik akadálya – ez már a modern kor jelensége–, amiért nem működik a szerves eurázsiai térség, hogy a hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, hogy nem ezt a szerves egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja az egész világot.

Orbán Viktor hangsúlyozta: mindannyian érezzük, hogy ez a gondolkodásmód, ez a nyugati stratégia, benne Európa stratégiája „érvénytelen, sikertelen és valami véget ért”.

Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia

– Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre. Ez a gondolat megbukott. Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni. Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak. A nyugati ipar hozzáadott értéke negyven százalékot tesz ki a világban, a keletieké pedig ötven százalékot. Ez az új realitás.

Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia

– emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint 

saját maga kormányzására is egyre inkább képtelennek bizonyul a liberális, progresszív dominanciára épülő európai politikai rendszer.

Hozzátette: a Nyugat elbizonytalanodása következtében véget is ért civilizációs dominanciájának ötszáz éve.

Európa ma a világban zajló változások vesztese, és ez hosszú távon is így maradhat, ha Európa nem találja meg a helyét Ázsiához való viszonyában.

– emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ha igaz, hogy a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz, akkor szemet kell hogy szúrjon, hogy Európa mégsem képes megtalálni a maga helyét ebben a gondolati kontextusban, mert a nyugati vezetők egy része nem látja be Eurázsia jelentőségét, a másik része pedig „belátja, de nem tetszik neki”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi határok, és ez a természetes földrajzi egység – a gazdaságtörténet tanulsága alapján – természetes gazdasági egységet is mutatott, jól egészítette ki egymást. Ebben a térségben az emberi civilizáció, kultúra és gazdaság legvirágzóbb térségei éltek egymás mellett. A miniszterelnök a magyar kormány Eurázsia reneszánszáról való gondolkodásának legfőbb érveit sorolva kiemelte, hogy Eurázsia a legnagyobb egybefüggő szárazföld a bolygón, ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, és a térség több civilizációt foglal magába, ami komoly versenyelőny. Ebben a térségben él az emberiség népességének hetven százaléka, és Ázsia részesedése a világgazdaságból hetven százalék. Európa ma a világban zajló változások első számú vesztese. Mint mondta, a vásárlóerő-paritást tekintve az EU az Egyesült Államok harmadik legszegényebb tagállama lenne, a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen többé európai, és az európai innováció is „elpárolgott”, a világ húsz legnagyobb technológiai központja között nincs, csak amerikai, dél-koreai, japán és kínai. 

Az európai elit a régi dicsőség status quójának védelmére rendezkedett be, ami kereskedelmi, gazdasági és politikai blokkosodáshoz fog vezetni. 

A világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak, a nyugati ipar hozzáadott értéke negyven százalékot tesz ki a világban, míg a keletieké ötven százalékot. A másik új fejleménynek azt nevezte, hogy 

a nyugati világ a saját közegében is „kifulladt”. Olyan ügyek kerültek napirendre, amelyeket a liberális, progresszív dominanciájú gondolkodásmód nem tudott megválaszolni.

Ennek kapcsán megemlítette a migrációt, a genderideológiát, az etnikai ellentéteket és az orosz–ukrán háborút. Meggyőződése szerint ha Európa ebből a status quót védő logikából nem tud kitörni, és a blokkosodás helyett nem tud átállni a konnektivitás gondolkodási sémájára, akkor az a folyamat, hogy Európa a ma zajló változások vesztese, hosszabb távon is fennmarad. 

Európának ki kell törnie ebből a gondolati buborékból, meg kell találnia a helyét Ázsiához való viszonyában, meg kell értenie, hogy Európa az eurázsiai térség része, és az ebből a tényből fakadó összes előnyt ki kell használni, mert enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a világ más erőközpontjaival

– hangsúlyozta. 

A következő időszak Eurázsia évszázada lesz

– A következő időszak Eurázsia évszázada lesz, Magyarországnak pedig az ebben elfoglalt helyét magának kell kijelölnie, és nem egy európai stratégiából kell származtatnia

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarországnak van ilyen stratégiája, végrehajt egy nagyon tudatos nemzetpolitikai és nemzetgazdasági stratégiát, aminek meghatározó, de nem kizárólagos eleme az a tény, hogy Magyarország Eurázsiában van. 

– Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk 

– fogalmazott. A kormányfő azt mondta, Magyarország összes Brüsszellel fennálló vitája mind abból a tényből fakad, hogy az országnak van egy önálló stratégiája, amely az új realitásokból indul ki, tudomásul veszi az adottságokat, és ebben jelöli ki, találja meg Magyarország helyét, függetlenül a brüsszeli doktrínától. 

– Magyarországnak pedig az ebben elfoglalt helyét magának kell kijelölnie, és nem egy európai stratégiából kell származtatnia

 – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte, mindez nem teszi zárójelbe azt a tényt, hogy Magyarország a NATO tagja, és hogy az Egyesült Államokhoz képest is meg kell határoznia magát. Kijelentette: bízik abban, hogy a kapcsolatok kialakítása könnyebb lesz az új amerikai adminisztrációval, mint a régivel volt, „ami nem egy nagy elvárás, mert a régivel egyáltalán nem sikerült”. 

Magyarország mindenkivel kereskedik, az elmúlt tíz évben a magyar export értéke úgy nőtt a kétszeresére, hogy egyszerre duplázta meg a nyugati és a keleti irányú kivitelét, és sikeresen diverzifikálta a befektetési politikáját és az energiabeszerzéseket is. 

Az a tény, hogy 2025-ben világszinten is kiemelkedő méretű beruházások készülnek el az országban, igazolni fogja a stratégia helyességét.

A költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre háromszáz, kormányzat által támogatott beruházás indul el. Orbán Viktor megjegyezte, kevés országot találni ma Európában, ahol egy ilyen konferencia létrejönne, és olyat pedig nagy valószínűséggel nem találnának, ahol a miniszterelnök Eurázsiáról ebben a kontextusban beszél. Ezt azzal magyarázta: 

– Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk. A magyarok Ázsiából érkeztek, és közben ízig-vérig nyugati, európai néppé váltak.

Hozzátette:

– Magyarország hiába az Európai Unió tagja, nincs meg neki az a luxus, ami a nagy európai országoknak és ami lehetővé teszi számukra az óvatosabb haladást: a súly, a méret, a gazdaság jelentősége, a GDP nagysága, a katonák száma, a haditechnológia óriási ereje

A miniszterelnök azt mondta, meggyőződése, hogy a dolgok szerencsésen alakulnak Magyarország szempontjából, hiszen ha egy olyan korszak előtt állunk, aminek 

mi magunk szinte kifejezői és megfogalmazói vagyunk, akkor gondolhatjuk azt, hogy végre egy olyan szerencsés időszak előtt áll a világgazdaság és az európai gazdaság, amely Magyarország számára is a fejlődés történelmi lehetőségét adja meg. 

Idén visszatért a Budapesti Eurázsia Fórum, hogy megünnepelje nemcsak az ötödik alkalommal megrendezett egyedülálló rendezvénysorozatot, hanem a Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja megalakulásának századik évfordulóját. Erről ír Matolcsy György, az MNB elnöke a konferenciát beharangozó írásában. Mint fogalmaz: 

Az elmúlt évek eseményei a klímaváltozástól kezdve, a pénzügyi válságokon, a világjárványon és a növekvő geopolitikai feszültségekig megtanítottak arra, hogy korunk legégetőbb problémái eleve globálisak, és csak „közös gondolkodással” és nemzetközi összefogással oldhatók meg.

Az idei fórum címe pedig úgy hangzik: 

A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke

A konferencián nyitóbeszédet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök is. 

Matolcsy György az esemény beharangozójában kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank az eurázsiai együttműködés elmélyítésének egyik vezető szorgalmazójaként aktívan támogatja a nemzetközi párbeszédet és a legjobb gyakorlatok megosztását. Ennek részeként született meg 2019-ben a Budapesti Eurázsia Fórum rendezvénysorozat, és örömmel tapasztalják, hogy erőfeszítéseiknek és alkalmazkodóképességüknek köszönhetően az évről évre egyre több emberhez jut el.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszél, amikor Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel közös sajtónyilatkozatot tesznek megbeszélésüket követően a Karmelita kolostorban 2024. november 20-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)