Olaf Scholz megerősítette, hogy december 11-én bizalmi szavazást kér kormánya ellen, amelyet december 16-án tartanak, hogy előkészítse az utat a február 23-i választásokhoz.
„Az ország érdekében dolgozzunk együtt az új választásokig“ – szólítja fel a Bundestag tagjait, hangsúlyozva, hogy kormánya folytatja munkáját, annak ellenére, hogy a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) távozása óta kisebbségben van.
A német szociáldemokrata párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU/CSU) megállapodott abban, hogy az előre hozott választásokat 2025. február 23-án tarthatják. A javaslatot az FDP és a Zöldek is pozitívan fogadták. A választási időpont körüli megbeszélések során Ruth Brand, a szövetségi választási hivatal vezetője jelezte, hogy a februári időpontot jogilag megfelelőnek tartja, a választások lebonyolítása kezelhető mértékű kihívásokat jelent, a kereszténydemokrata vezető Friedrich Merz által korábban javasolt januári időpont nehezen kivitelezhető lenne logisztikai szempontokból.
Feltehetően megvonják a bizalmat a kancellártól, és lesz többség a feloszlatás mellett, amit várhatóan a CDU is meg fog szavazni
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója.
Az tehát nem kérdéses, hogy a Scholz-kormány megbukott, kisebbségi kormányt pedig senki nem szeretne, mondta a szakértő.
– A szabaddemokraták azt remélték, hogy minél hamarabb lesz a választás de a későbbi időpont az egyre népszerűtlenebbé váló párt hátrányára fog válni – tette hozzá.
Bár a szabaddemokraták menesztett pénzügyminisztere az új kormányban is szerepet vállalna, Friedrich Merz a BlackRock amerikai vagyonkezelő német felügyelőbizottságának egykori vezetőjeként erős gazdasági kompetenciával bír, így a liberális szavazók valószínűleg átszavaznak majd a Kereszténydemokrata Unióra
– hangsúlyozta a szakértő.
– A bizalmi szavazás után a köztársasági elnök kompetenciája, hogy kiírja az új választásokat ami februárra várható. A liberálisoknak és a kereszténydemokratáknak az az érdekük, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, a többi párt azonban későbbi időpontot szeretne.
Ha Scholz nem kapja meg a többséget, a szövetségi elnöknek 21 napja van arra, hogy feloszlassa a Bundestagot. Ezt követően 60 napos határidő áll rendelkezésre, ameddig az új választást meg kell tartani. Ez a határidő február 23.
Kiszelly Zoltán szerint jelenleg egyfajta Fekete Péter-játszma folyik Berlinben.
Az FDP-t az a veszély fenyegeti, hogy becsúszhat a parlamenti küszöb alá, ezért is szerettek volna korábban kilépni az egyre népszerűtlenebbé váló koalícióból. A Zöldek jelenleg még 10-11 százalékon állnak, de egy szociáldemokrata–kereszténydemokrata nagykoalíció esetén nem jutnának ismét kormányzati pozícióhoz.
A szociáldemokraták népszerűségét szeretné Scholz feljebb tornászni, ezért a kisebbségi kormány ideje alatt szeretnék a korábban meghozott jóléti intézkedéseket még megszavazni, melyekre a CDU azonban nem hajlandó, emelte ki a szakértő.
Scholz jelenleg a béke angyalaként tűnik fel, nem támogatja a Taurus rakéták Ukrajnába küldését, a szigorított migrációs politika mellé áll, és azt reméli, hogy a választók ezt honorálni fogják.
Egy nagykoalíció lenne Németország érdeke, mert akkor a munkaadókat képviselő CDU és a munkavállalókat képviselő SPD meg tudná kötni a gazdaság működéséhez szükséges alkukat, hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
Merz az amerikai érdekeknek megfelelően Európát szeretné egyben tartani, Trumppal pedig Berlinnek ki kell egyeznie, de az adósságfék miatt a Trump által elvárt védelmi kiadásokat nem fogják tudni teljesíteni, mutatott rá a szakértő. A jelek szerint Trump Ukrajna finanszírozását Európára tolná az Európai Unió és a NATO közreműködésével.
Wagenknecht pártja, a BSW az AfD-től visz el szavazatokat, de ha a CDU/CSU és az SPD megkapja együtt a többséget, akkor egy nagykoalícióval átvészelik a következő négy évet.
Az adósságfék azt jelenti, hogy nem lehet több az adósság, mint a gazdasági növekedés, és miután a gazdasági növekedés jelentősen visszaesett Németországban, nem lehet adósság. Korábban próbálkoztak ennek a feloldásával, de akkor azt az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, összegezte Kiszelly Zoltán.
