Trump nyomást gyakorolhat az orosz–ukrán háborúra

Bár többféle forgatókönyv is elképzelhető az orosz–ukrán háború lezárására, az biztos, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek vannak eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon a háborús felekre – mondta el lapunk kérdésére Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa. A Közel-Keleten szabadabb kezet kaphat Izrael, a határvédelem kérdésével pedig igazi „héja hármas” foglalkozik majd az új Trump-kormányzatban.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Fotó: AFP

Lassan teljessé válik Donald Trump megválasztott elnök kormányának névsora. De vajon kik is a leendő miniszterek, és mi mindent mondanak el Trump választásai a várható lépésekről? Lapunk kérdéseire Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa válaszolt. A legfrissebb bejelentés Matt Gaetz floridai képviselő, akit az igazságügyi miniszteri pozícióra jelölt a megválasztott elnök. Magyarics Tamás szerint Gaetz, aki a Republikánus Párton belül is a radikális konzervatív hangok közé tartozik, valószínűleg igen szigorúan lép majd fel a közbiztonság helyreállítása érdekében, a bűnözés ellen. A kérdést ezzel kapcsolatban az jelenti, hogy miként dolgoznak majd az állami rendvédelmi szervek, illetve az úgynevezett menedékvárosokban továbbra is megmarad-e az illegális migránsokat segítő gyakorlat. 

Matt Gaetz határozottsága jól jöhet még Donald Trump kormányának (Fotó: AFP)

Keményebben felléphet az igazságügyi minisztérium azokkal a baloldali megnyilvánulásokkal szemben is, amelyeket a Biden-kormányzat alatt igen enyhén bíráltak el.

Sokan felkapták a fejüket Pete Hegseth védelmi miniszteri kinevezése kapcsán. A Fox News amerikai televíziós hálózat korábbi műsorvezetőjének nincs kormányzati tapasztalata, éppen az lesz a feladata, hogy felkavarja az állóvizet. Azonban a Pentagon az egyik legnagyobb apparátus, ahol egy kívülről jövő embernek elég nehéz dolga lesz – mutatott rá a szakértő.

Az lenne a feladata, hogy az Egyesült Államok fegyveres erejét ismét egyértelműen professzionális hadsereggé tegye

– fogalmazott Magyarics Tamás.

Az amerikai haderőt az elmúlt időszakban sok bírálat érte a sokszínűségi programok erőltetése miatt, most viszont feltehetően visszatérnek majd az érdemalapú toborzáshoz és előléptetésekhez.

Trump nagy hangsúlyt fektet a külügyre

Hasonló fejlemények várhatóak a külügyminisztériumban is, amelynek vezetésére Marco Rubiót szemelte ki a megválasztott elnök. Míg Rubio korábban egyetértett Ukrajna támogatásával, idén áprilisban már nem szavazta meg a háborúban álló országnak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagot – emelte ki a szakértő.

Magyarul ő is azok közé tartozik, akik egyre többen vannak a republikánusok között, és általában az országban is, aki szeretnék, hogy az Egyesült Államok kisebb szerepet vállaljon az ukrajnai konfliktusban, és az anyagi terheket az európaiakra hárítsa át

– mondta Magyarics Tamás, aki szerint valószínű, hogy az új külügyminiszter inkább a konfliktus valamilyen megoldását fogja támogatni, hiszen ő is úgy gondolja, hogy az igazi stratégiai érdek nem Ukrajnában, hanem a csendes-óceáni, ázsiai térségben van az Egyesült Államok számára, és oda kellene az erőforrásokat koncentrálni.

Marco Rubio békepárti álláspontot képvisel (Fotó: AFP)

Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadó szintén azok közé a keményvonalasok közé tartozik, akik ellenzik, hogy az Egyesült Államok más országok helyett vállaljon bizonyos terheket, tehát például a NATO tekintetében a tehermegosztásban hisz.

Feltehetően a 2014-ben megállapított 2 százalékos GDP-arányos védelmi hozzájárulást most három százalékra próbálják majd felemelni – tette hozzá a professzor. Az amerikaiak joggal érzik úgy, hogy az európaiak ingyen ebédet esznek, mert ugyan az európai összes GDP elmarad az amerikaitól, de nem olyan mértékben, mint a hozzájárulásuk. Robert Gates korábbi amerikai védelmi miniszter emellett arra is figyelmeztette az európaiakat, hogy ha nem tesznek többet, akkor olyan képességszakadék alakulhat ki az Egyesült Államok és Európa haderői között, hogy nem lesznek képesek együttműködni a NATO-ban – emlékeztetett Magyarics Tamás.

A hírszerzés kulcsfontosságú terület lesz

John Ratcliffe-ről, aki a CIA igazgatója lehet januártól, a szakértő elmondta, hogy korábban már volt a Nemzeti Hírszerzés igazgatója, tehát nem új ember. Az ő jelölésének az a háttere, hogy Trump nagyon finoman szólva nincs megelégedve sem a CIA, sem az FBI tevékenységével, hiszen annak idején mindkét szervezet megpróbálta aláásni az elnökségét – magyarázta a professzor. Ezért aztán szeretné őket valamivel szorosabb irányítás alá vonni.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a leendő Trump-kormányzat névsorából a várható külpolitikai lépésekkel kapcsolatban, Magyarics Tamás Kínát hozza fel, mint a legkönnyebben megfejthető aspektust. Szerinte valószínű, hogy Trump erőteljesebb kereskedelmi vámpolitikát fog bevezetni az ázsiai nagyhatalomra.

Biztonságpolitika szempontjából a csendes-óceáni, illetve a távol-keleti szövetségi rendszer megerősítése Dél-Koreával, Japánnal, Tajvannal folytatódni fog, főleg annak fényében, hogy Észak-Korea és Oroszország között „meglehetősen intim kapcsolat alakult ki”.

A Közel-Keleten valószínűleg egyértelműbben ki fognak állni Izrael mellett. Nemcsak a Hamász és a Hezbollah vonatkozásában lehetnek engedékenyebbek, de akár az Iránnal szembeni esetleges lépésekkel kapcsolatban is – világított rá a szakértő.

Ukrajna esetében sok elképzelés létezik a lehetséges forgatókönyvekről. J. D. Vance leendő alelnök úgy fogalmazott, hogy mindenkinek fel kell valamit adnia. Ő egy demilitarizált övezetet hozna létre erős biztonsági garanciákkal Ukrajnának. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy Ukrajna ilyeneket már kapott az 1994-es budapesti memorandumban – emlékeztetett Magyarics Tamás.

Elképzelhető, hogy Trump nyomást gyakorol majd az ukránokra, hogy egy kicsit rugalmasabbak legyenek. A megválasztott elnök kizárta, hogy Ukrajna a közeljövőben NATO-tag legyen, viszont valamilyen komolyabb biztonsági garanciát kaphat a kelet-európai ország – vélekedett a professzor.

Béke után kutatva

Olyan megállapodást, akár tűzszünetet, akár békét, nem nagyon lehet kötni ezután, hogy mindkét fél elégedett legyen, de Oroszországgal kapcsolatban is lehetnek eszközök Trump kezében, például ha felszabadítja a Biden által leállított amerikai energiaexportot, ami letörné az árakat, és így csökkentené az orosz bevételeket – mondta Magyarics Tamás.

Egybehangzó hírek szerint bár fennáll egyfajta párbeszéd a két ország között, nyilván nem a legmagasabb szinten, de valahol, valakik tárgyalnak arról, hogyan lehet ebből a helyzetből kiutat találni – tette hozzá a szakértő.

A határvédelem kérdésében Kristi Noem, a belbiztonsági minisztérium élére jelölt jelenlegi dél-dakotai kormányzó, Tom Homan „határcár” és Stephen Miller leendő politikai kabinetfőnök-helyettes személyében igazi „héja hármast” hozott össze Donald Trump. Magyarics Tamás biztos benne, hogy tovább épül majd a fal a mexikói határon, és a deportálások is megkezdődnek. Feltehetően szigorítják majd a szabályokat, újratárgyalják Mexikóval a Maradj Mexikóban programot, valamint megerősítik a határvédelmi szervezetet.

Ezek a lépések valószínűleg elég gyorsan meg fognak történni, hiszen ez volt az egyik fő ígérete a kampányban

– vélte a szakértő.  Emlékezetes, a teljes határőr szakszervezet támogatta Trumpot Arizonában.

Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (Fotó: AFP)