Az úttörő döntés valószínűleg nagy hatással lesz a vállalat energiastratégiájára az elkövetkező években, az első reaktorokat a 2030-as évek elején fogja üzembe helyezni az Egyesült Államokban. A Meta egy és négy gigawatt közötti új atomerőművi kapacitás létrehozását tervezi, ami nagyjából egy átlagos amerikai atomerőmű teljesítményének felel meg, írta az EXXpress.
A mesterséges intelligencia és annak energiaigénye
A döntés mozgatórugója az AI, azaz a mesterséges intelligencia miatt robbanásszerűen megnövekedett energiafogyasztás. Az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra megháromszorozódhat. Ehhez további 47 gigawattnyi termelési kapacitásra lenne szükség, ami hatalmas kihívást jelentene a meglévő elektromos hálózat számára.
Ebben az összefüggésben a Meta az atomenergiát nélkülözhetetlen forrásnak tekinti az AI-ipar növekvő igényeinek kielégítéséhez, miközben biztosítja a stabil, megbízható energiaellátást.
Az ambiciózus tervekhez a Meta tapasztalt partnereket és fejlesztőket keres, akik képesek az atomerőművek építését és engedélyezését előmozdítani, melyre pályázatot szeretnének kiírni.
A nagy reaktorok és a kisebb moduláris reaktorok (SMR) egyaránt szóba kerülnek, amelyeket rugalmasságuk és költséghatékonyságuk miatt a jövő útjának tartanak. Ezek a kompakt reaktorok jelenleg még a fejlesztési szakaszban vannak, de 2030-ra készen állhatnak a használatra.
Az elképzelés megvalósítása azonban nem lesz akadályoktól mentes. Az atomerőművek építése nemcsak rendkívül tőkeigényes, hanem szigorú szabályozási követelmények is vonatkoznak rá, amelyek megnehezíthetik az erőművek befejezését. Kérdéses továbbá az urán és más, a reaktorok működéséhez nélkülözhetetlen fontos erőforrások rendelkezésre állása is.
