Két évvel ezelőtt az amerikai Radiant Energy Group (REG) bemutatott egy tanulmányt a „német atomerőművek élettartamának meghosszabbításáról és újraindításáról”. Az eredmények értékelése azonban „irreleváns volt az atomenergia kereskedelmi célú villamosenergia-termelésre történő felhasználásának megszüntetéséről szóló döntés mellett” – mondta Christian Kühn akkori környezetvédelmi államtitkár, írja a Junge Freiheit.
Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Joerg Carstensen
Csak a politikai akaraton múlik
A chicagói székhelyű REG stratégiai tanácsadó cég most egy új tanulmányt mutatott be a németországi atomerőművek újraindításának lehetőségéről. A tanulmány kitér ennek az összetett kérdésnek minden lényeges szempontjára, a két legsürgősebb intézkedés a leszerelt reaktorok lebontására vonatkozó azonnali moratórium, valamint az atomtörvény módosítása, amely lehetővé tenné az atomerőművek újbóli üzemeltetését.
A 31 atomreaktorból összesen 14 van olyan állapotban, hogy lehetséges volna az újraindításuk. A legjobb állapotban az észak-németországi Brokdorf és Emsland atomerőművek vannak, amelyek együttesen 2745 megawatt (MW) kapacitással rendelkeznek, ami kilencvenszázalékos kihasználtság mellett évi 21 terawattóra (TWh) szén-dioxid-mentes és folyamatos áramlásnak felel meg.
Ez majdnem eléri azt a 28 TWh nettó villamos energiát, amelyet Németország idén eddig importált, és jelentősen tehermentesítené a német villamosenergia-piacot, írja a lap. Az újraindítás költségei erőművenként körülbelül egymilliárd euróra tehetők. Ehhez azonban általános engedélyre és politikai akaratra van szükség. Jó megoldás lenne, ha az atomenergia-termelés törvényileg elismert lenne, mint „a közérdeken felüli, valamint a közegészségügy és a közbiztonság érdekében”.
(Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Georg Wendt)
A 2. kategóriában a grohndei atomerőmű (1369 MW kapacitás) emelkedik ki: itt eddig csak a turbina/generátor területén történtek bontási intézkedések. Az újraindítás 2028-ra lenne lehetséges. A költségek egy- és hárommilliárd euró között lennének. A fennmaradó hat 2. kategóriájú atomerőmű (Gundremmingen B&C, Isar 2, Krümmel, Neckarwestheim 2, Philippsburg 2) esetében az újraindítás 2032-re lehetséges.
A közvélemény nagyobb problémát jelent. Felmérések szerint a megkérdezettek mindössze 23 százaléka ellenzi még mindig szigorúan az atomenergiát. Kétharmaduk szeretné, ha továbbra is használnák. Az új kormány lehetőséget adna az atomerőművek kivezetésének visszafordítására. De ha Friedrich Merz kancellárként a Zöldektől vagy a szociáldemokratáktól függ majd, akkor jó az esélye annak, hogy az atomerőművek kivezetése tekintetében semmi alapvető változás nem történik., összegezte a Junge Freiheit.
