Aggódnak a németek, tovább hanyatlik a gazdaság

A német lakosság jelenleg a gazdasági helyzetet tartja a legégetőbb problémának, az ARD legújabb felmérése szerint rosszabbnak ítélik meg, mint 15 éve. Ez a választások előtt a CDU/CSU malmára hajthatja a vizet.

A német Volkswagen (VW) autógyártó logója 2024. december 4-én látható a cég központi németországi Wolfsburgban található épületén Fotó: Ronny Hartmann Forrás: AFP

Az adventi időszak sok németnek nem az ünnepvárásról, hanem a munkahelye elvesztéséről szól. Csak az autóiparban és a beszállítóiparban több ezer munkahely megszűnését jelentették be, de további munkavállalók tízezreinek kell aggódniuk amiatt, hogy 2025-ben lesz-e munkájuk, és ha igen, hogyan, írja a Tagesschau.

A bajorországi kisváros, Abensberg történelmi központja (Fotó:  NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)

Ezt a számok is tükrözik: a mintegy 46 millió német foglalkoztatott közül minden ötödik (21 százalék) jelenleg a saját munkahelye miatt aggódik, az emberek háromnegyede aggódik a német gazdaság miatt úgy általában, fele pedig az emelkedő árak és az időskori pénzgondok miatt töri a fejét.

Az állampolgárok közel fele (46 százalék) szerint a jelenlegi életszínvonaluk nem fenntartható, sokan közülük (37 százalék) attól is félnek, hogy elveszíthetik otthonukat. Ezen aggodalmak leginkább a fiatalok (18–34 évesek) és az alacsonyabb jövedelműek körében tapasztalhatók, derült ki az ARD DeutschlandTrend felméréséből.

A német gazdaság állapotát utoljára a 2000-es évek végén, az euróválság idején értékelték ilyen rosszra a felmérések, amit ráadásul sokan úgy vélnek, később csak rosszabb lesz.

A Berlint fojtogató gazdasági problémák ellenére a hét elején Kijevbe látogatott Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb támogatója lesz Európában, sőt azt is bejelentette, hogy 650 millió euró értékű támogatást biztosítanak decemberben.

Deutschland wird der stärkste Unterstützer der Ukraine in Europa bleiben.

Beim Treffen mit @ZelenskyyUa werde ich weitere Rüstungsgüter im Wert von 650 Millionen Euro ankündigen, die noch im Dezember geliefert werden sollen.

— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) December 2, 2024

A problémák megítélése az elmúlt négy évben  jelentősen eltolódott. A bevándorlást továbbra is sürgető kérdésnek tekintik, de a klímavédelem sokkal kevésbé érdekli az embereket. A legnagyobb változás azonban a gazdaságban történt: azt 2023 áprilisa óta egyre nagyobb problémaként érzékelik. 

A CDU/CSU-tól gazdasági kompetenciát várnak

A közelgő Bundestag-választáson a választók számára döntő tényező lesz, hogy melyik pártnak vannak meggyőző elképzelései arról, hogyan lehet Németországot gazdaságilag helyrehozni és az inflációt kordában tartani.

Történelmileg ezeket a kompetenciákat a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) tulajdonítják, ami Friedrich Merz kancellárjelölt, pártelnök erősödésén is látszik. A válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy a CDU és a Kereszténszociális Unió (CSU) pártszövetsége tudná leginkább a gazdaságot megerősíteni, de a védelmi politika kivételével minden területen kompetensebbnek tartják a kereszténydemokratákat, mint a jelenleg kormányzó szociáldemokratákat (SPD).

Friedrich Merz, a CDU szövetségi elnöke és a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke (Fotó: dpa Picture-Alliance /AFP/Carsten Koall)

A Zöldek esetében az eredmények vegyesek. Míg a párt a külpolitikában némileg nagyobb bizalmat élvez, az éghajlat- és környezetvédelmi politikában, valamint a menekült- és menekültpolitikában jelentősen alulmarad.

Az AfD minden szakpolitikai területen megnyeri a választók bizalmát, és egyes területeken, különösen a fiatalabb szavazók körében, csúcsértékeket ér el: a 18–34 évesek körében a legtöbben a nyugdíjellátás, az adópolitika és a menekültpolitika területén bíznak az AfD-ben, míg a szociálpolitikában még a legutóbbi szövetségi választáshoz képest is alacsonyabbak a baloldaliakkal szembeni elvárások. A Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) leginkább az Oroszország- és Ukrajna-politikában ismerik el kompetensnek.

A változás iránti vágy látszik

A válaszadók mintegy fele (48 százalék) úgy látja, hogy Németországban alapvető változásokra van szükség (+8 százalék 2021 szeptemberéhez képest); további 46 százalék támogatja a korrekciót (-5 százalék), és csak 3 százalék (-3 százalék) gondolja úgy, hogy a dolgoknak maradniuk kell a jelenlegi állapotukban.

A németek többsége utoljára 2005 szeptemberében szeretett volna hasonló reformokat az országban, amikor Angela Merkelt (CDU) hétévnyi, Gerhard Schröder vezette vörös–zöld kormányzás után szövetségi kancellárrá választották. Akkoriban a csúcsokat döntő munkanélküliség volt a legnagyobb probléma.

A politikusokban kevésbé bíznak a németek

A februári választáson induló jelöltek népszerűsége mindenhol alacsony: Friedrich Merz munkájával 30 százalék, a zöldpárti Robert Habeckével 29 százalék, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral pedig 23 százalék elégedett. Az AfD-s vezető Alice Weidel 21 százalékos, a baloldali Sahra Wagenknecht (BSW) és a szabaddemokrata Christian Lindner (FDP) egyenként 20 százalékot ért el.

Alice Weidel, az AfD parlamenti frakciójának vezetője és az AfD országos elnöke felszólal a Bundestag plenáris ülésén a szövetségi kancellár kormánynyilatkozata után (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler)

A legfrissebb felmérésben még mindig egyértelműen a CDU/CSU a legnagyobb erő.

Egy most vasárnapi választáson a felmérés szerint a kereszténydemokrata CDU/CSU 32 százalékot, míg az AfD 18 százalékot kapna. A szociáldemokraták 16 százalékra, a Zöldek 14 százalékra számíthatnának. A baloldali BSW az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén billeg, a szabaddemokraták azonban a Baloldalhoz hasonlóan nem érik el a mandátumküszöböt a többi kispárthoz hasonlóan.

Borítókép: A német Volkswagen (VW) autógyártó logója 2024. december 4-én látható a cég központi németországi Wolfsburgban található épületén (Fotó: AFP/Ronny Hartmann)