A Zöldek esetében az eredmények vegyesek. Míg a párt a külpolitikában némileg nagyobb bizalmat élvez, az éghajlat- és környezetvédelmi politikában, valamint a menekült- és menekültpolitikában jelentősen alulmarad.
Az AfD minden szakpolitikai területen megnyeri a választók bizalmát, és egyes területeken, különösen a fiatalabb szavazók körében, csúcsértékeket ér el: a 18–34 évesek körében a legtöbben a nyugdíjellátás, az adópolitika és a menekültpolitika területén bíznak az AfD-ben, míg a szociálpolitikában még a legutóbbi szövetségi választáshoz képest is alacsonyabbak a baloldaliakkal szembeni elvárások. A Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) leginkább az Oroszország- és Ukrajna-politikában ismerik el kompetensnek.
A változás iránti vágy látszik
A válaszadók mintegy fele (48 százalék) úgy látja, hogy Németországban alapvető változásokra van szükség (+8 százalék 2021 szeptemberéhez képest); további 46 százalék támogatja a korrekciót (-5 százalék), és csak 3 százalék (-3 százalék) gondolja úgy, hogy a dolgoknak maradniuk kell a jelenlegi állapotukban.
A németek többsége utoljára 2005 szeptemberében szeretett volna hasonló reformokat az országban, amikor Angela Merkelt (CDU) hétévnyi, Gerhard Schröder vezette vörös–zöld kormányzás után szövetségi kancellárrá választották. Akkoriban a csúcsokat döntő munkanélküliség volt a legnagyobb probléma.
A politikusokban kevésbé bíznak a németek
A februári választáson induló jelöltek népszerűsége mindenhol alacsony: Friedrich Merz munkájával 30 százalék, a zöldpárti Robert Habeckével 29 százalék, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral pedig 23 százalék elégedett. Az AfD-s vezető Alice Weidel 21 százalékos, a baloldali Sahra Wagenknecht (BSW) és a szabaddemokrata Christian Lindner (FDP) egyenként 20 százalékot ért el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!