Az adventi időszak sok németnek nem az ünnepvárásról, hanem a munkahelye elvesztéséről szól. Csak az autóiparban és a beszállítóiparban több ezer munkahely megszűnését jelentették be, de további munkavállalók tízezreinek kell aggódniuk amiatt, hogy 2025-ben lesz-e munkájuk, és ha igen, hogyan, írja a Tagesschau.
Ezt a számok is tükrözik: a mintegy 46 millió német foglalkoztatott közül minden ötödik (21 százalék) jelenleg a saját munkahelye miatt aggódik, az emberek háromnegyede aggódik a német gazdaság miatt úgy általában, fele pedig az emelkedő árak és az időskori pénzgondok miatt töri a fejét.
Az állampolgárok közel fele (46 százalék) szerint a jelenlegi életszínvonaluk nem fenntartható, sokan közülük (37 százalék) attól is félnek, hogy elveszíthetik otthonukat. Ezen aggodalmak leginkább a fiatalok (18–34 évesek) és az alacsonyabb jövedelműek körében tapasztalhatók, derült ki az ARD DeutschlandTrend felméréséből.
A német gazdaság állapotát utoljára a 2000-es évek végén, az euróválság idején értékelték ilyen rosszra a felmérések, amit ráadásul sokan úgy vélnek, később csak rosszabb lesz.
A Berlint fojtogató gazdasági problémák ellenére a hét elején Kijevbe látogatott Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb támogatója lesz Európában, sőt azt is bejelentette, hogy 650 millió euró értékű támogatást biztosítanak decemberben.
A problémák megítélése az elmúlt négy évben jelentősen eltolódott. A bevándorlást továbbra is sürgető kérdésnek tekintik, de a klímavédelem sokkal kevésbé érdekli az embereket. A legnagyobb változás azonban a gazdaságban történt: azt 2023 áprilisa óta egyre nagyobb problémaként érzékelik.
A CDU/CSU-tól gazdasági kompetenciát várnak
A közelgő Bundestag-választáson a választók számára döntő tényező lesz, hogy melyik pártnak vannak meggyőző elképzelései arról, hogyan lehet Németországot gazdaságilag helyrehozni és az inflációt kordában tartani.
Történelmileg ezeket a kompetenciákat a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) tulajdonítják, ami Friedrich Merz kancellárjelölt, pártelnök erősödésén is látszik. A válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy a CDU és a Kereszténszociális Unió (CSU) pártszövetsége tudná leginkább a gazdaságot megerősíteni, de a védelmi politika kivételével minden területen kompetensebbnek tartják a kereszténydemokratákat, mint a jelenleg kormányzó szociáldemokratákat (SPD).
A Zöldek esetében az eredmények vegyesek. Míg a párt a külpolitikában némileg nagyobb bizalmat élvez, az éghajlat- és környezetvédelmi politikában, valamint a menekült- és menekültpolitikában jelentősen alulmarad.
Az AfD minden szakpolitikai területen megnyeri a választók bizalmát, és egyes területeken, különösen a fiatalabb szavazók körében, csúcsértékeket ér el: a 18–34 évesek körében a legtöbben a nyugdíjellátás, az adópolitika és a menekültpolitika területén bíznak az AfD-ben, míg a szociálpolitikában még a legutóbbi szövetségi választáshoz képest is alacsonyabbak a baloldaliakkal szembeni elvárások. A Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) leginkább az Oroszország- és Ukrajna-politikában ismerik el kompetensnek.
A változás iránti vágy látszik
A válaszadók mintegy fele (48 százalék) úgy látja, hogy Németországban alapvető változásokra van szükség (+8 százalék 2021 szeptemberéhez képest); további 46 százalék támogatja a korrekciót (-5 százalék), és csak 3 százalék (-3 százalék) gondolja úgy, hogy a dolgoknak maradniuk kell a jelenlegi állapotukban.
A németek többsége utoljára 2005 szeptemberében szeretett volna hasonló reformokat az országban, amikor Angela Merkelt (CDU) hétévnyi, Gerhard Schröder vezette vörös–zöld kormányzás után szövetségi kancellárrá választották. Akkoriban a csúcsokat döntő munkanélküliség volt a legnagyobb probléma.
A politikusokban kevésbé bíznak a németek
A februári választáson induló jelöltek népszerűsége mindenhol alacsony: Friedrich Merz munkájával 30 százalék, a zöldpárti Robert Habeckével 29 százalék, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral pedig 23 százalék elégedett. Az AfD-s vezető Alice Weidel 21 százalékos, a baloldali Sahra Wagenknecht (BSW) és a szabaddemokrata Christian Lindner (FDP) egyenként 20 százalékot ért el.
A legfrissebb felmérésben még mindig egyértelműen a CDU/CSU a legnagyobb erő.
Egy most vasárnapi választáson a felmérés szerint a kereszténydemokrata CDU/CSU 32 százalékot, míg az AfD 18 százalékot kapna. A szociáldemokraták 16 százalékra, a Zöldek 14 százalékra számíthatnának. A baloldali BSW az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén billeg, a szabaddemokraták azonban a Baloldalhoz hasonlóan nem érik el a mandátumküszöböt a többi kispárthoz hasonlóan.
