A brit Királyi Haditengerészetnek 2025 kulcsfontosságú év lesz, hiszen a Carrier Strike Group 2025 (CSG25) bevetésével a világ több konfliktuszónájába is ellátogatnak. Az új repülőgép-hordozó harci csoport, immár fejlettebb fegyverzettel és légi támogatással, az indo-–csendes-óceáni térségben fogja demonstrálni a brit haderő jelenlétét.
A tervek szerint a Földközi-tenger keleti medencéje, a Vörös-tenger és az Indiai-óceán lesznek a főbb állomások.
A hadműveletek célja egyrészt a brit befolyás erősítése, másrészt stratégiai támadások végrehajtása a szíriai, jemeni és afrikai régiókban tevékenykedő fenyegetésekkel szemben. Az ilyen műveletek azonban komoly kockázatokkal járnak, különösen a brit védelmi infrastruktúra jelenlegi állapota mellett.
A CSG25 bevetéséhez szükséges erőforrások biztosítása óriási kihívást jelent.
Egy modern repülőgép-hordozó kíséretéhez legalább két romboló, két fregatt és egy nukleáris támadó tengeralattjáró szükséges. Azonban az elmúlt évtizedek során a brit haditengerészet hajóállománya jelentősen csökkent, és az erőforrások újraelosztása miatt a hazai védelmi kapacitás veszélyesen alacsonnyá vált.
A Royal Fleet Auxiliary (RFA), amely az utánpótlást biztosítja, szintén súlyos problémákkal küzd.
A jelenlegi állományhiány miatt a 13 hajóból mindössze három-négy képes hadrendbe állni. Egyes lényeges támogatói szerepeket, mint az RFA Fort Victoria biztosítása, norvég partnerek látnak el – ez azonban a brit védelmi rendszer gyengeségeit tükrözi.
A brit haderő helyzete: emberhiány és modernizációs válság
Nemcsak a haditengerészet, de a brit fegyveres erők egészének működése is veszélybe került. Az utóbbi években a személyi állomány folyamatosan csökken, és 2024-ben már többen hagyták el a szolgálatot, mint ahányan csatlakoztak. A hatszázalékos fizetésemelés ellenére a brit katonaság az egyik legrosszabbul fizetett szektor maradt, ami rontja a toborzás és a morál helyzetét.
2025-re a brit fegyveres erők létszáma várhatóan 73 ezer főre esik vissza, ami történelmi mélypont.
A szakértők szerint ilyen létszámú erő nem lenne képes egy Ukrajnához hasonló konfliktust kezelni. A modernizációs törekvések, mint például az F–35B vadászgépek beszerzése további forrásokat igényelnek, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzetbiztonság fenntartásához.
A brit kormány előtt álló legnagyobb kihívás a stratégiai védelmi tervek és a valós erőforrások közötti szakadék áthidalása.
Az ambiciózus 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési cél elérése nélkül a brit katonai modernizáció nem fogja elérni a kívánt hatást. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, az Egyesült Királyság egyik legfontosabb biztonsági pillére omladozni fog.
A brit fegyveres erők jelenlegi helyzete nem csupán az ország védekezőképességét, hanem nemzetközi megítélését is gyengíti.
A modern konfliktusokban való részvétel – legyen az a Távol-Keleten vagy Európában – olyan kihívások elé állítja a brit hadsereget, amelyek csak megfelelő politikai és gazdasági támogatással oldhatók meg.
Borítókép: Egy tengerészgyalogos megkapja a királyi jelvényt Károly brit királytól (Fotó: AFP)
