James Martin vezérőrnagy elmondta, hogy a hadsereg megpróbál visszatérni a normális kerékvágásba, miután évekig a felkelés elleni harcra összpontosított, ami miatt a hadsereg elvesztette a képességeit egy átfogó hadjárat indításához – számolt be a The Telegraph.
A szíriai, iraki és afganisztáni háborúk során a felkelők elleni évtizedes harcok azt jelentették, hogy a hadsereg inkább ezekre összpontosított, mint az államok közötti nagyobb konfliktusokra - mondta.
Az ukrajnai háború és az Oroszország által Európa többi részére jelentett fenyegetés miatt a hadsereg a háborús készültségre helyezte át a hangsúlyt, és ezen a héten több ezer brit katona tartózkodott Nyugat-Lengyelországban a hidegháború óta legnagyobb NATO-hadgyakorlat részeként.
A hadművelet végén, Drawsko Pomorskie kisváros közelében Martin vezérőrnagy, a hadsereg 3. hadosztályának vezetője a The Telegraphnak elmondta: „húszévnyi felkelésellenes hadjárat után kezdtük elveszíteni a [harcászati] képességet… Azt hiszem, most nagyon is visszatértünk a helyes útra.”
A megszorítások miatt a hadsereg háromszáz év óta a legkisebb létszámú, és a harckocsikkal és tüzérséggel nem rendelkező felkelők elleni harcra való összpontosítás miatt a lőszer- és alkatrészkészleteket is csökkentették.
Martin vezérőrnagy hadosztálya az egyetlen a hadseregben, amely folyamatos műveleti készenlétben áll az Egyesült Királyságban. Arra a kérdésre azonban, hogy a hadsereg elég nagy-e ahhoz, hogy egy harcképes hadosztályt állítson fel, azt válaszolta, hogy „attól függ, mit értünk harcképes hadosztály alatt”.
Hozzátette, hogy a NATO fogalmai szerint egy hadosztályt tudnak hadra fogni, de elismerte, hogy a hadseregnek vannak olyan területei, ahol nem teljes létszámban áll rendelkezésre, és a szövetségesekre támaszkodik.
A tartós harcban el kell fogadnunk, hogy többet kell tennünk, és a hadsereg az elmúlt két évben nagy erőfeszítéseket tett a nagy intenzitású harcokhoz szükséges lőszerek készletei, a magas színvonalú felszerelések és páncélozott járművek tartalékkészletei tekintetében
– mondta.
De vannak más területek is - ez olyasmi, amire az elmúlt 20 évben nem kellett úgy gondolnunk, mint most. Mindehhez készségekre és befektetésre van szükség, amihez időre van szükség, hogy elérjük azt a szintet, amit szeretnénk.
Ez a nyilatkozat is egyértelmű teszi, hogy a Nyugat felkészül egy európai háborúra. De az elmúlt időkben több hasonló nyilatkozat is napvilágot látott. Totális háborús lázban égnek a nyugati politikusok címmel közöltünk egy írást a minap, amelyben a Bennfentest idéztük, amely összegyűjtötte az ilyen megnyilvánulásokat.
Visszaidéztük Macron francia elnök szavait, aki azt mondta, hogy Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson.
De hasonló háborús nyilatkozatok láttak napvilágot Radoslaw Sikorski lengyel és Baiba Braze lett külügyminisztertől is. Előbbi pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában, május elején kijelentette: egy európai nehézdandár létrehozását javasolja. Lett kollégája egyértelművé tette, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek szállításával kapcsolatos vita eldőlt, és akik szállítanak ilyen fegyvereket Ukrajnának, azok egyértelműen engedélyt adtak, hogy az Oroszországi Föderáció területén lévő célpontokat támadjanak ezekkel.
„Ukrajna már kapott nyugati fegyvereket, amelyekkel engedélyt kaptak arra, hogy orosz területre csapást mérjenek” – fogalmazott.
Litvánia miniszterelnöke csatlakozott a francia elnökhöz és bejelentette, hogy hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába. A Financial Timesnak elmondta, hogy „parlamenti engedélye van arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába kiképzési céllal – amit kormánya már korábban is felvetett –, de Kijev még nem kérte ezt”.
De többször is beszámoltunk arról is, az ukrán vezetés jóváhagyást kapott arra, hogy nyugati fegyverekkel támadást indítsanak oroszországi célpontok ellen, ami szakértők szerint a háború kiszelésedéséhez vezethet.
Manfred Weber korábban arról is beszélt, hogy szerinte a sorkötelezettség bevezetése egy köztes lépés, és kijelentette, hogy
támogatja az általános kötelező szolgálati év bevezetését.
Borítókép: Brit Boeing AH–64D Apache Longbow harci helikopterek a Swift Response 24 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton az észtországi Nurmsi katonai repülőterén 2024. május 10-én. A Steadfast Defender 2024 fedőnevű hadgyakorlat részeként több államban megrendezett egyhónapos manőverekben 17 ország 13 ezer katonája vett részt (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)
