A drónok tömeges használata az orosz–ukrán háború egyik fő jellemzője. Ezen harci eszközök skálája nagyon széles – a 3D nyomtatókon nyomtatott házi készítésű drónoktól a katonai gyárakban gyártott szériatermékekig. Felderítés, célmegjelölés, kilövés, célpontok támadása és ellenséges „eszközök” elfogása a feladatuk, írta a RIA Novosztyi. Az egyetlen, ami gátolhatja a képességeiket, azok az elektronikus elhárító rendszerek, amelyek zavarják a drón és a kezelő közötti kommunikációs csatornákat.
Mind Oroszország, mind pedig Ukrajna komoly előrelépést ért el ezekben a technológiákban. A problémára csak egyetlen megoldás létezik: olyan drónok használata, amelyek sebezhetetlenek az ilyen jellegű ellenintézkedésekkel szemben. Németország éppen ezt a lehetőséget ajánlotta fel Kijevnek.
A müncheni Helsing vállalat a mesterséges intelligencia által irányított HH–2 drónok tömeggyártásába kezdett Ukrajna számára – jelentette be Frankfurter Allgemeine Zeitung. Januártól havonta ezer drón gyártását tervezik.
A Helsing honlapja szerint a drónnak X alakú szárnya van – mint az orosz Lancet légvédelmi lövedéknek. Súlya 12 kilogramm, sebessége pedig akár 220 kilométer/óra is lehet. Hatótávolsága száz kilométer. A nagy hatékonyságú robbanófej alkalmas a terepen lévő erődítmények és nehéz páncélozott járművek elleni támadásokra is. De a fő jellemzője a mesterséges intelligenciával ellátott szoftver.
Ez a drón képes elemezni a terepet, GPS-navigáció nélkül meghatározni a helyzetét, önállóan kiválasztani és eltalálni a célt. A zavarórendszerek (REB) tehetetlenek vele szemben, mivel egyszerűen nincs kommunikáció a kezelő és a drón között, amelyet interferenciával lehet zavarni.
A német drón képes rajban összehangolt támadásokra is, ez esetben a vezérdrón utasításait hajtja végre a többi. Elméletben a „drónraj” technológia nagyon hatékony a harctéren, de egyelőre nem tudni, hogyan viselkedik majd valós harci körülmények között, illetve hogy hogyan működik a barát-ellenség felismerő rendszere.
Az orosz válasz, az Izdelia–53
Oroszország is rendelkezik már hasonló technológiákkal. A mesterséges intelligencia elemei, a legendás Lancetben találhatók az Izdelia–53-ban. Ez a módosított drón négy nagy szárnnyal rendelkezik elöl, amik nem X alakúak, hanem 45 fokos szögben állnak.
Az indítórendszeren is változtattak: a pneumatikus vezetők helyett aknavetőre emlékeztető kompakt kilövőket használnak, amelyeket nem kell a harctéren összeszerelni. Ezenfelül az optimális fókusztávolság és a kumulatív tölcsér alakja miatt javult a hatékonysága.
A drón egyik fő előnye az automatikus irányítórendszer, amely lehetővé teszi, hogy minimális vagy akár kezelő közreműködése nélkül is felismerje és eltalálja a célt. A drónt csak a kívánt területre kell vinni, majd egy automata rendszer kiválasztja a legmagasabb prioritású célpontot, elkapja és optimális szögben eltalálja azt. A német HX–2-höz hasonlóan az új orosz drónok is képesek rajokba tömörülni és célpontokat megosztani egymás között.
Az Izdelia–53 harci alkalmazásáról még csak kevés információ áll rendelkezésre, ám tekintettel elődje, a Lancet eddigi hatékonyságára, rendkívül ígéretes harci eszköz lehet, írja az orosz hírügynökség.
Egy másik korábbi orosz fejlesztésű dróntechnológia nem rádióhullámokkal kommunikál, hanem egy speciális, ultravékony üvegszálas kábelen fut a jel. Ez a harci „sárkány” könnyen megkerüli a zavarórendszereket, hátránya viszont a kábelszakadás és hogy nehéz az irányítása.
