„Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és a magyar elnökségnek, hogy vezető szerepet vállaltak Bulgária schengeni szárazföldi csatlakozásának folyamatában” – írta közösségi oldalára Bojko Boriszov, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt elnöke. Kijelentését a volt bolgár miniszterelnök Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel történt ma reggeli szófiai találkozón is megismételte. Bulgária közel másfél évtizednyi hercehurca után nyerte el a szinte reménytelennek tűnő teljes jogú tagságot a schengeni térségbe. Néhány napja Dimiter Glavcsev ügyvivő miniszterelnök is háláját fejezte ki Magyarországnak és Orbán Viktornak. Boriszov közleményében tudatta, Szijjártó Péterrel való találkozójuk során ismét megerősítették, „hogy a Bulgária és Magyarország közötti kétoldalú együttműködés szintje kiváló”. „Felvázoltunk egy további fejlesztési tervet olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például az energia, a gazdaság és az infrastruktúra. Szófia és Budapest folytatni fogja együttműködését a párbeszédben az EU és a világ napirendjén szereplő valamennyi témában” – tette hozzá.
Így szünteti meg Bulgária a szárazföldi határokat
De a gratulációk sora még nem ért véget. Csütörtök reggel Atanasz Ilkov ügyvivő belügyminiszter is üdvözölte a döntést. „2024. december 12. történelmi dátum minden bolgár, a bolgár üzleti élet, a kormány és a belügyminisztérium valamennyi alkalmazottja számára. Teljesen megérdemelten szüntették meg az ellenőrzést az Európai Unió szárazföldi határain” – közölte. A belügyi tárca ideiglenes vezetője szerint ez a siker megérdemelt, mert az elért eredmények nagyszerűek a migrációs nyomás leküzdésében.
Ausztria ugyanis korábban az illegális migrációra hivatkozva vétózta meg a teljes jogú tagságot, Ilkov ugyanakkor elmondta, az illegális bevándorlást nagy mértékben sikerült mérsékelni, a tavalyi évhez képest 70 százalékkal csökkent.
Emlékeztetett, 2025. január 1-jétől megszűnik az ellenőrzés a szárazföldi határokon, ugyanakkor a bolgár–román határon lesz egy átmeneti, hat hónapos időszak, amikor véletlenszerű ellenőrzésekre sor kerülhet, és figyelemmel kísérik a biztonságban bekövetkező alakulásokat. Ilkov szerint utóbbi kiemelt fontosságú annak tekintetében, hogy minden, az ország biztonságát érintő eseményre reagálni tudjanak. Ilkov egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredmények a török határ biztonságának változásaitól is függenek, készek azonban arra is, hogy a határőröket a bolgár–török határra átirányítsák. Leszögezte, nem áll fenn annak a veszélye, hogy Bulgária határa egyfajta ütközőzónává válik a migránsok számára. A belügyminiszter köszönetet mondott magyar kollégájának, Pintér Sándornak és Ylva Johansson uniós biztosnak.
Hatalmas sikert aratott a magyar diplomácia
Mindeközben a bolgár médiában elindultak a viták arról, kinek az érdeme Bulgária és Románia gyors csatlakozása a schengeni övezethez. A január 1-jei dátum még a legoptimistább forgatókönyvekben sem szerepelt, legtöbben a legjobb esetben is a március 1-jei dátumban reménykedtek. A neoliberálisok maguknak akarták tulajdonítani a sikert, mondván, hogy az előző Petkov- és Denkov-kormányok törvénymódosításainak köszönhető a siker. Georgi Markov, a hazánkban élő volt alkotmánybíró viszont úgy látja, a magyar diplomácia sikere személyesen Orbán Viktornak köszönhető, akinek sikerült elérnie, hogy a schengeni térség bővítését ellenző két ország – Hollandia és Ausztria – ne blokkolja tovább Bulgária és Románia felvételét a térségbe.
Borítókép: Januártól már nem kell megállni a bolgár és a román határátkelőkön (Fotó: AFP)
