Így avatkozott be a titkosszolgálat a román elnökválasztásba

Külső befolyásolás vagy a szolgálatok közötti rivalizálás is állhat a romániai elnökválasztás körüli botrányok hátterében, nyilatkozta lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója. Nem példa nélküli ez a nemzetközi politikai életben sem. Nyugaton is felhasználták korábban a titkosszolgálatokat egy feltörekvő párt ellen.

A Román Titkosszolgálat (SRI) dandárjai a katonai parádén Románia nemzeti ünnepén, Bukarestben Fotó: Daniel Mihailescu Forrás: AFP

A 2024-es román elnökválasztás első fordulóját jelentős politikai meglepetések és feszültségek jellemezték. Meglepetésre Calin Georgescu, egy szélsőséges nézeteket valló, függetlenként induló, de a nacionalista AUR (Románok Egyesülés Szövetség) párthoz kötődő jelölt győzött a szavazatok 22,94 százalékával. Második helyen Elena Lasconi, a reformpárti USR jelöltje végzett, míg Marcel Ciolacu, a jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök – nagyon szoros versenyben – harmadikként zárta az első fordulót. Georgescu támogatottsága nagyrészt TikTok-kampányának köszönhető, mellyel a fiatalabb generációkat és a politikai elittel elégedetlen szavazókat sikerül megnyernie. Hiába a győzelme, a titkosszolgálatok információi miatt megsemmisítették az eredményt.

A fotón Calin Georgescu (b) és Elena Lasconi elnökjelöltek (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu–Mihai Barbu)

A román alkotmánybíróság – a két forduló között – törölte az elnökválasztást, az eredményeket megsemmisítette.

A román elnökválasztás körüli botrány egyik kulcsfigurája Bogdan Peschir, aki a közösségi médiában „bogpr” néven vált ismertté, és szerepet játszott Georgescu kampányának TikTok-alapú népszerűsítésében. A titkosszolgálati jelentések szerint Peschir több mint egymillió eurót költött TikTok-influenszerek fizetésére, akik Georgescut támogató tartalmakat gyártottak.

A romániai elnökválasztás első fordulója után, a titkosszolgálatok jelzései nyomán a legfelsőbb védelmi tanács megállapította, hogy az elnökjelöltek egyike kampánycsendsértéssel és illegális finanszírozással törvénytelen előnyre tett szert, kampányához ráadásul egy, „a román érdekektől távol álló” országtól kapott támogatást.

Horváth József (Fotó: Éberling András)

Az ami most Romániában történik, az lehet, hogy egy belső hatalmi harc eredménye és nem egy külső támadásé.

– mondta el lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

A román szolgálatok vagy akár a román gazdasági erőcsoportok is lehetnek érdekeltek ebben, és a közösségi felületeken történő befolyásszerzés is azt mutatja, hogy komoly tanulság, hogy a jövőt illetően ez ellen lehet-e, illetve hogyan lehet védekezni egy-egy országnak, tette hozzá a szakértő.

A szakértő arról is beszélt, hogy az ilyen jellegű támadások amik egy-egy országnak közvetlenül a szuverenitását is érintik ezekkel szemben már újfajta technikai és módszertani megoldásokat kell alkalmazni.

Nyugaton is előfordul, hogy titkosszolgálati módszereket alkalmaznak egy párt ellen

Németországban korábban az Alternatíva Németországért (AfD) ellen az állam a parlamenti többségét kihasználva lépett fel, mutatott rá Horváth József. 

Amikor az állam azt mondja, hogy egy politikai erőt »karanténba zár« vagy a titkosszolgálatokat »rádolgoztatja« akkor rásütheti azt a bélyeget, hogy ők alkotmányellenes tevékenységet folytatnak.

A Deutsche Welle írt korábban arról, hogy a német titkosszolgálat az Alternatíva Németországért ellen harcol. 

A német parlament hírszerzési felügyelőbizottságában a jobboldali párt jelöltjei két éve nem kapják meg a többi párt jóváhagyását. 

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) az AfD egyes szervezeteit szélsőségességgel vádolja, így például ifjúsági csoportjait és egyes keleti tartományi szervezeteit. Ezért a többi párt szerint az AfD tagjai nem alkalmasak a BfV munkájának felügyeletére. Az AfD többször is megtámadta a döntést bíróságon, eddig sikertelenül. 

Konstantin von Notz (M, Alliance 90/The Greens), a parlamenti felügyeleti bizottság elnöke és a bizottság többi tagja ülésezik a szövetségi hírszerző szolgálatok ellenőrzése ügyében (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd von Jutrczenka)

Romániában most nem a nyilvánosság előtt diszkreditálnak egy politikai erőt, hanem a reklámok és a fizetett közösségi oldalas jelenlét erejét felhasználva hoztak helyzetbe egy, a társadalom többsége által kevésbé ismert politikai szereplőt, akit ilyen módon építettek fel. 

Ez egy újfajta befolyásolás

– hangsúlyozta a szakértő.

A TikTok alkalmazás logója (Fotó: NurPhoto/AFP/Jaap Arriens)

Azt nem lehet tudni, hogy ez egy belpolitikai művelet volt-e, avagy esetleg kívülről történt. A szolgálatokon belüli esetleges rivalizálás is állhat ennek a hátterében, amit korábban például az izraeli titkosszolgálatoknál láthattunk

– mondta, majd hozzátette, hogy ha például létezik egy atlantista szárny és van egy nemzeti irányú, akkor nem zárható ki az sem, hogy Romániában is egy ilyennek voltunk a tanúi, és a legnagyobb probléma, hogy maga a román állam sem nyújt fogódzókat az állampolgárainak, ami szintén csak elbizonytalanítja a választókat – összegezte Horváth József.

Borítókép: A román titkosszolgálat (SRI) dandárjai a katonai parádén Románia nemzeti ünnepén, Bukarestben (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu)