J. D. Vance-nek fiatal kora ellenére több életre elegendő tapasztalata van

Bár azt gondolhatnánk, hogy egy az Egyesült Államok egyik legelitebb egyetemén, a Yale-en végzett jogásznak gyerekjáték volt felkapaszkodnia az amerikai politika csúcsára, J. D. Vance valójában elképesztően szerény körülmények közül jutott el a Fehér Házig. Vance ennek ellenére soha nem felejtette el, hogy honnan jött és kik az övéi. Most pedig negyvenévesen Vance Trump alelnökeként olyan pozícióba kerül, ahol tehet is az egyszerű amerikai emberekért.

2024. 12. 05. 4:56
J. D. Vance leendő amerikai alelnök
J. D. Vance leendő amerikai alelnök Fotó: Anadolu via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

J. D. Vance egy mára a politikusok által szinte elfeledett közegből jött. Ősei nemzedékeken keresztül Kentucky állam keleti részének dombos tájain éltek – innen jön a hillbilly gúnynév, amit az ottani emberek másoktól sértésnek vesznek, de egymás közt inkább kedveskedve használják. Ebben a közegben a legtöbb család küszködött, ezért is határozták el Vance nagyszülei a második világháború utáni fellendülés idején, hogy a jobb lehetőségek reményében Ohio államba költöznek.

J. D. Vance leendő amerikai alelnök (Fotó: Middle East Images via AFP)
J. D. Vance leendő amerikai alelnök (Fotó: Middle East Images via AFP)

Csakhogy nem találták meg a számításukat: az új közeg, a társadalmi előrejutásra törekvés túl nagy árat követelt, a család mindennapjaiba beférkőzött az alkohol, a droghasználat és az erőszak. Ez különösen komoly nyomot hagyott Vance édesanyján, Beverly Aikinsen, aki – bár ma már mintegy tíz éve tiszta – évtizedeken keresztül küzdött a függőségekkel és a rossz párkapcsolatokkal, így nem csoda, hogy gyermekeivel nem igazán volt klasszikusnak nevezhető szülő-gyermek kapcsolata.

James Donald Bowman (ez volt a leendő alelnök eredeti neve) 1984. augusztus 2-án született az ohiói Middletownban. Még kisgyerek volt, amikor szülei elváltak, onnantól édesanyja függősége miatt jórészt a nagyszülei nevelték.

Nem volt könnyű gyermekkora. Nem csupán a szegénység miatt tapasztalt túl korán túl sokat, de a családi körülményei miatt is. Egy interjúban felidézte azt a napot, amikor 12 éves korában édesanyja kirándulni vitte, de összevesztek, és az anya azzal fenyegetőzött, hogy mindkettejüket megöli. J. D. végül ki tudott menekülni az autóból, de ekkor nehéz választás elé került: ha elmondja a hatóságoknak, hogy mi történt valójában, kiszakítják a családjából, és nevelőszülőkhöz kerül, így kénytelen volt letagadni a történteket.

J. D. Vance számára fontos a hit és a család

A nagymama, vagy ahogy unokája becézte, Mamaw kulcsszerepet játszott J. D. életében. Tőle tanulta a hit és a család fontosságát, s gyakran emlegette úgy, mint a legfontosabb személyt az életében. A gyerekkorában elsajátított szilárd értékrend az alapja annak, hogy minden nehézség ellenére szilárdan kiáll a woke-ideológia ellen és a jobboldal klasszikus értékei mellett.

A középiskolából kikerülve a fiatal J. D. nem érezte magát késznek a felnőtt életre. Mint ő maga fogalmazott egy interjúban, „a pénzügyeimet sem tudtam egyensúlyban tartani, nemhogy a főiskolai támogatási űrlapokat kitölteni”. Ezért aztán azt tette, amit sok hasonló fiatal, aki nem tud mit kezdeni az életével, és esélye sincs önerőből továbbtanulni: csatlakozott a tengerészgyalogsághoz.

Irakot is megjárta a leendő alelnök

Ott haditudósítóként szolgált, tehát feladata a katonai események dokumentálása és a katonák életének bemutatása volt. 2005 végén hat hónapra Irakba került, ahol szintén a katonai események dokumentálása és hírek írása volt a feladata, ami hozzásegítette a háború valóságának jobb megértéséhez. Szolgálata alatt több kitüntetést is kapott, de ennél sokkal többet ért számára a tapasztalat. A katonai szolgálat tanította meg a felelősségvállalásra és a csapatmunkára, egyúttal pedig hozzászokott a stresszes helyzetek kezeléséhez, ami egy politikus számára biztosan nem hátrány.

A fentieken kívül még egy fontos dolgot kapott a tengerészgyalogságtól: lehetőséget a továbbtanulásra. Így kötött ki az Ohiói Állami Egyetemen, ahol alapképzésen szerzett diplomát politikatudományból és filozófiából 2009-ben. Vance ezután nagyobb fába vágta a fejszéjét: 2010-ben jelentkezett a patinás Yale Egyetem jogi karára, ahová ösztöndíjjal vették fel. Itt találkozott későbbi feleségével, az indiai származású Usha Chilukurival, akivel ma már három gyermeket nevelnek.

Bár Vance eleinte úgy érezte, kilóg az elitegyetem közegéből, nem adta fel, tehetségére és kitartására pedig felfigyelt a kar egyik neves professzora, Amy Chua. Ő bátorította, hogy írja meg gyermekkori élményeit és viszontagságait. Így született meg a Hillbilly Elegy (magyaul Vidéki ballada az amerikai álomról címmel jelent jelent meg).

A kötet 2016 júniusában jelent meg, és zajos sikert aratott. Olaf Scholz német kancellár például egyszer azt nyilatkozta, hogy megkönnyezte a könyvet. Az olvasók egy olyan világba nyerhettek bepillantást, ami addig nem csupán a politikában, de jórészt a kultúrában is láthatatlan volt. J. D.-vel, aki ekkor már anyai nagyszülei vezetéknevét, a Vance-t használta, beindult a gőzhenger, egymás után adta az interjúkat.

A Hillbilly Elegyt hamarosan meg is filmesítették, A Da Vinci-kódot és az Apollo–13-at is jegyző Ron Howard készített belőle filmet a Netflixnek Glenn Close és Amy Adams főszereplésével, akiket Oscar-díjra jelöltek a filmben nyújtott alakításukért. Vance idén nyári alelnöki jelölése után az alkotás a legjobb Netflix-filmek közé került, a második helyig kapaszkodott fel a legtöbb megtekintéssel rendelkező filmek között.

Út a politikába

Vance eközben persze jogi karrierjét sem hanyagolta el, előbb egy bíró mellett dolgozott Kentuckyban, majd a befektetési világ felé fordult, és vállalkozást is alapított. 2018-ban vette először fontolóra, hogy beszáll a politika világába gyermekkora színhelyén, Ohióban. Három évvel később már az állam egyik szenátusi helyéért folyó harc kellős közepén találta magát, ahol előbb az előválasztás során aratott magabiztos győzelmet a népes republikánus mezőnyben, majd a 2022-es választáson a mandátumot is elnyerte, és 2023. január 3-án esküt tett Washingtonban – minden előzetes politikai tapasztalat nélkül.

A szenátusban is igen aktív volt, az idén júliusig terjedő másfél év alatt 45 alkalommal szólalt fel és 57 törvényjavaslat benyújtásában működött közre, továbbá három bizottság munkájában is részt vett. 

Júliusban Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje felkérte, hogy alelnökjelöltként csatlakozzon a kampányához. Vance onnantól fáradhatatlanul járta a kampányeseményeket, adta az interjúkat, és igen színvonalas televíziós vitát is vívott demokrata „kollégájával”, Tim Walz minnesotai kormányzóval. Trump és Vance munkája novemberben meghozta gyümölcsét: fölényes győzelmet arattak az amerikai elnökválasztáson, tehát január 20-tól új időszámítás indul majd J. D. Vance életében. Biztosra vehető, hogy ahogy eddig is, ismét felnő majd a kihíváshoz.

Magyarország barátja, Orbán Viktor tisztelője

Vance többször méltatta a magyar kormány politikáját, aki az elmúlt években a magyar család- és oktatáspolitikát is példaként állította az amerikaiak elé. 2021-ben, még szenátorjelöltként egy konferencián a „gyermektelen baloldalt” okolta az Egyesült Államok problémáiért, mert „nem fizikailag elkötelezettek az ország jövője iránt”. Példaként hozta fel a demokraták több magas rangú politikusát, kezdve Kamala Harris alelnökkel.

Ezzel szemben Magyarországon hiteleket adnak a friss házasoknak, amelyeket később elengednek, ha a pár együtt marad, és gyermekeket vállalnak – példálózott Vance.

Miért ne lehetne ezt itt is megtenni? Miért nem tudjuk ténylegesen elősegíteni a családalapítást?

– idézte az akkor még szenátorjelölt szavait a The Guardian brit napilap 2021-ben.

Úgy gondolom, hogy Orbán Viktor hozott néhány okos döntést, amelyekből tanulhatnánk az Egyesült Államokban

– emelte ki egy másik alkalommal Vance. 

J. D. Vance emellett elítélte az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos politikáját is.

Ha szabályokon alapuló nemzetközi rendet akarunk, akkor nem kellene büntetni Lengyelországot vagy Magyarországot azért, mert más politikát folytatnak, mint Brüsszel – de pontosan ezt teszik. Úgyhogy szerintem ez teljesen abszurd

− mondta egy interjúban az idei müncheni biztonsági konferencián.

Borítókép: J. D. Vance leendő amerikai alelnök (Fotó: Anadolu via AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.