Joe Biden elnöki döntése a képmutatás csúcsára juttatta a Fehér Házat

Bár a leköszönő amerikai elnöknek mandátuma lejártáig teljes elnöki jogköre van, illik tartózkodnia az olyan döntésektől, amelyek hosszú távon kötelezik az utódját, különösen külpolitikai vagy hadászati kérdéseket illetően – mondta el lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Joe Biden ennek ellenére az elmúlt napokban több olyan döntést is hozott, amellyel nehezítheti Donald Trump megválasztott elnök munkáját. Elnöki kegyelemben részesítette például elítélt bűnöző fiát, Hunter Bident.

A távozó Joe Biden amerikai elnök Fotó: AFP

Néhány hét van már csak hátra Donald Trump hivatalba lépéséig, de Joe Biden egyre-másra hozza az olyan döntéseket, amelyekkel a Fehér Ház kész tények elé állítja a republikánus kormányzatot. Ilyen volt például az ATACMS rakéták oroszországi célpontok ellen való bevetésének engedélyezése, taposóaknák és további fegyverek küldése Ukrajnának, és ebbe a sorba illeszkedik a Joe Biden fiának adott elnöki kegyelem is, amely révén Hunter Biden elkerülheti az adócsalás, illetve fegyvertartással kapcsolatos bűncselekmény miatt rá váró büntetést. Arról, hogy jogosan tette-e meg ezeket a lépéseket a bukott elnök, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.

Joe Biden amerikai elnök bejelenti, hogy kegyelmet ad fiának, Hunter Bidennek (Fotó: Anadolu via AFP)

A családi mentőakció beindult... Új dimenzióba lépett a liberális bűnözők mentése!

– reagált Joe Biden fiának ügyére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. 

Miközben az Egyesült Államok – David Pressman leköszönő budapesti nagykövettel az élen – előszeretettel bírálja Magyarországot és kreált vádakkal rendszeresen azt állítja, hogy nincs jogállamiság, sem demokrácia Magyarországon, az elítélt bűnöző Hunter Bident az apja menti meg. Erről posztolt a közösségi oldalán Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője is.

Az Amerikai Egyesült Államokban az elnöki hatalomátadás időszakában, azaz a választások és az új elnök beiktatása közötti periódusban, amit gyakran „lame duck” időszaknak neveznek, a hivatalban lévő elnök továbbra is teljes alkotmányos jogkörrel rendelkezik

– mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán arra utalva, hogy Joe Biden a hivatala végéig bármit megtehet, amire felhatalmazza a törvény – még a bűnöző Hunter Bident is megmentheti.

Joe Biden szembemegy a hagyományokkal

Az amerikai alkotmány szerint az elnök és az alelnök megbízatása január 20-án délben, a szenátorok és képviselők mandátuma pedig január 3-án délben jár le. Elmondható tehát, hogy az alkotmány biztosítja, hogy az elnök hivatali idejének utolsó napjáig gyakorolhatja jogköreit, és nincs olyan törvény, amely korlátozza a hatalomátadás időszakában – magyarázta a szakértő.

A leköszönő elnöknek azonban illik tartózkodni az olyan döntésektől, amelyek hosszú távon kötelezik az utódját, különösen külpolitikai vagy hadászati kérdéseket illetően

– emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán.

Ennek ellenére a demokraták ezt nem igazán szokták betartani, ahogyan azt Barack Obama korábbi elnök sem tette.

Fontos megjegyezni, hogy bár Bidennek joga van ezen „átmeneti időszakban” is bármilyen, elnöki hatáskörbe utalt döntést meghozni, de tekintettel kellene lennie arra, hogy az amerikai állampolgárok világosan kimondták november 5-én: nem kérnek tovább a demokrata adminisztrációból, nem értenek egyet Bidenék politikájával, és nem kívánják számukra továbbra is biztosítani a demokratikus legitimációt – hangsúlyozta az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy a szükséges felhatalmazás hiányában az elnöknek – és általában minden politikusnak – tartózkodnia kell olyan döntések meghozatalától, amelyek szignifikánsan befolyásolják az ország jövőjét és az állampolgárok mindennapjait.

Miközben az Egyesült Államok előszeretettel oktatja ki Magyarországot a demokráciáról, ezek a döntések az amerikai jogállamiság helyzetéről is sokat elmondanak.

Bár az amerikai elnök és a demokrata adminisztráció nem rendelkezik a szükséges legitimációval, ez mégsem tartotta vissza őket attól, hogy a nemzetük és akár az egész világ sorsát meghatározó döntéseket hozzanak

– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.

A döntéseik mögött egyrészt nincs meg a szükséges népi felhatalmazás, másrészt ezekkel a döntésekkel nyíltan szembe helyezkednek azzal a politikával, amit Donald Trump megígért, és amivel választást nyert (tehát, amit az emberek támogatnak) – magyarázta a szakértő.

Ugyanakkor Magyarországon a kormánypártok kétharmados (mandátumarányt tekintve 68 százalékos) felhatalmazással rendelkeznek. A Fidesz–KDNP minden döntése mögött széles népi legitimáció húzódik meg, és bár a kormány hivatkozhatna a választásokon kapott kivételes felhatalmazásra, a sorsfordító kérdésekben való döntések előtt mégis kikéri a magyarok véleményét népszavazás vagy nemzeti konzultáció formájában – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász egy további szemléletes példát is hozott a két ország demokráciájának összevetésére.

Érdemes összehasonlítani a bírák kinevezésére vonatkozó szabályokat is, amikor a két állami jogállami mivoltát vetjük össze. Az amerikai rendszerben a bírák kinevezése erősen politikai alapú. A kinevezési folyamat a következő: a szövetségi bírákat, köztük a legfelsőbb bíróság tagjait, az elnök nevezi ki, és a szenátus hagyja jóvá. A kinevezés gyakran a jelölt politikai nézetein, illetve az elnök és a szenátus többségi pártjának érdekein alapul

– magyarázta az amerikai szabályokat a szakértő.

Ez a rendszer lehetőséget teremt arra, hogy az igazságszolgáltatás politikailag polarizált legyen, hiszen a bírák hosszú távon is tükrözhetik a kinevező hatalom politikai irányvonalát. A szövetségi bírák, köztük a Legfelsőbb Bíróság tagjai, életük végéig pozícióban maradnak, ami csökkenti az elszámoltathatóságot. Az elnökök ezért a saját politikai ideológiájukat képviselő bírákat igyekeznek kinevezni, hogy hosszú távon is befolyásolják a döntéseket – magyarázta ifjabb Lomnici Zoltán.

Ezzel szemben a magyar gyakorlat máshogy néz ki. A bírákat nem politikai kinevezés útján választják ki. A bírói álláshelyek – néhány eset kivételével – pályázat útján nyerhetőek el

– mondta a szakértő.

Bírói kinevezést az kaphat, aki a harmincadik életévét betöltötte, cselekvőképes, magyar állampolgár, jogi egyetemi diplomával és jogi szakvizsgával rendelkezik, legalább egyéves szakmai gyakorlata van, vagyonnyilatkozat-tételét vállalja, érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik – sorolta a szabályokat az alkotmányjogász. Az első bírói kinevezés 3 év határozott időre (kivételes esetben határozatlan időre) szól. A jelölteket jellemzően szakmai kritériumok alapján választják ki, és a kinevezést az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke előterjesztése alapján a köztársasági elnök hagyja jóvá – mondta el ifjabb Lomnici Zoltán.

Borítókép: A hivatalából távozó Joe Biden amerikai elnök (Fotó: AFP)