Joe Biden elnöki döntése a képmutatás csúcsára juttatta a Fehér Házat

Bár a leköszönő amerikai elnöknek mandátuma lejártáig teljes elnöki jogköre van, illik tartózkodnia az olyan döntésektől, amelyek hosszú távon kötelezik az utódját, különösen külpolitikai vagy hadászati kérdéseket illetően – mondta el lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Joe Biden ennek ellenére az elmúlt napokban több olyan döntést is hozott, amellyel nehezítheti Donald Trump megválasztott elnök munkáját. Elnöki kegyelemben részesítette például elítélt bűnöző fiát, Hunter Bident.

A távozó Joe Biden amerikai elnök Fotó: AFP

Ennek ellenére a demokraták ezt nem igazán szokták betartani, ahogyan azt Barack Obama korábbi elnök sem tette.

Fontos megjegyezni, hogy bár Bidennek joga van ezen „átmeneti időszakban” is bármilyen, elnöki hatáskörbe utalt döntést meghozni, de tekintettel kellene lennie arra, hogy az amerikai állampolgárok világosan kimondták november 5-én: nem kérnek tovább a demokrata adminisztrációból, nem értenek egyet Bidenék politikájával, és nem kívánják számukra továbbra is biztosítani a demokratikus legitimációt – hangsúlyozta az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy a szükséges felhatalmazás hiányában az elnöknek – és általában minden politikusnak – tartózkodnia kell olyan döntések meghozatalától, amelyek szignifikánsan befolyásolják az ország jövőjét és az állampolgárok mindennapjait.

Miközben az Egyesült Államok előszeretettel oktatja ki Magyarországot a demokráciáról, ezek a döntések az amerikai jogállamiság helyzetéről is sokat elmondanak.

Bár az amerikai elnök és a demokrata adminisztráció nem rendelkezik a szükséges legitimációval, ez mégsem tartotta vissza őket attól, hogy a nemzetük és akár az egész világ sorsát meghatározó döntéseket hozzanak

– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.

A döntéseik mögött egyrészt nincs meg a szükséges népi felhatalmazás, másrészt ezekkel a döntésekkel nyíltan szembe helyezkednek azzal a politikával, amit Donald Trump megígért, és amivel választást nyert (tehát, amit az emberek támogatnak) – magyarázta a szakértő.

Ugyanakkor Magyarországon a kormánypártok kétharmados (mandátumarányt tekintve 68 százalékos) felhatalmazással rendelkeznek. A Fidesz–KDNP minden döntése mögött széles népi legitimáció húzódik meg, és bár a kormány hivatkozhatna a választásokon kapott kivételes felhatalmazásra, a sorsfordító kérdésekben való döntések előtt mégis kikéri a magyarok véleményét népszavazás vagy nemzeti konzultáció formájában – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász egy további szemléletes példát is hozott a két ország demokráciájának összevetésére.

Érdemes összehasonlítani a bírák kinevezésére vonatkozó szabályokat is, amikor a két állami jogállami mivoltát vetjük össze. Az amerikai rendszerben a bírák kinevezése erősen politikai alapú. A kinevezési folyamat a következő: a szövetségi bírákat, köztük a legfelsőbb bíróság tagjait, az elnök nevezi ki, és a szenátus hagyja jóvá. A kinevezés gyakran a jelölt politikai nézetein, illetve az elnök és a szenátus többségi pártjának érdekein alapul

– magyarázta az amerikai szabályokat a szakértő.

Ez a rendszer lehetőséget teremt arra, hogy az igazságszolgáltatás politikailag polarizált legyen, hiszen a bírák hosszú távon is tükrözhetik a kinevező hatalom politikai irányvonalát. A szövetségi bírák, köztük a Legfelsőbb Bíróság tagjai, életük végéig pozícióban maradnak, ami csökkenti az elszámoltathatóságot. Az elnökök ezért a saját politikai ideológiájukat képviselő bírákat igyekeznek kinevezni, hogy hosszú távon is befolyásolják a döntéseket – magyarázta ifjabb Lomnici Zoltán.

Ezzel szemben a magyar gyakorlat máshogy néz ki. A bírákat nem politikai kinevezés útján választják ki. A bírói álláshelyek – néhány eset kivételével – pályázat útján nyerhetőek el

– mondta a szakértő.

Bírói kinevezést az kaphat, aki a harmincadik életévét betöltötte, cselekvőképes, magyar állampolgár, jogi egyetemi diplomával és jogi szakvizsgával rendelkezik, legalább egyéves szakmai gyakorlata van, vagyonnyilatkozat-tételét vállalja, érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik – sorolta a szabályokat az alkotmányjogász. Az első bírói kinevezés 3 év határozott időre (kivételes esetben határozatlan időre) szól. A jelölteket jellemzően szakmai kritériumok alapján választják ki, és a kinevezést az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke előterjesztése alapján a köztársasági elnök hagyja jóvá – mondta el ifjabb Lomnici Zoltán.

Borítókép: A hivatalából távozó Joe Biden amerikai elnök (Fotó: AFP)