Az Egyesült Államok és a NATO stratégiai téren végrehajtott destabilizáló akcióinak és ennek megfelelően az ezekből eredő fenyegetések alakulásának elemzése alapján értékeljük a helyzetet
− fogalmazott Lavrov.
Kifejtette: „ma már világos, hogy a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumunk gyakorlatilag már nem tartható fenn, és fel kell hagynunk vele; az Egyesült Államok arrogáns módon figyelmen kívül hagyta Oroszország és Kína figyelmeztetéseit, és hozzáfogott a világ különböző régióiban az ilyen osztályba tartozó fegyverek telepítéséhez”.
Washington 2019-ben lépett ki a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből, Oroszország pedig közölte, hogy nem fog ilyen fegyvereket telepíteni, amennyiben Washington sem teszi ezt.
Az orosz külügyminiszter egyúttal konkrét feltételeket is megfogalmazott az orosz−ukrán háború lezárására vonatkozóan. Mint elmondta, a tárgyalásoknak a válság gyökerének megszüntetésére kell irányulniuk, és figyelembe kell venniük a harctéren kialakult helyzetet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Oroszország megtartja az elfoglalt területeket.
Lavrov visszautalt Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megfogalmazott feltételeire, amelyek szerint Ukrajnát demilitarizálni és „nácítalanítani” kell, továbbá garantálni kell a semleges és atomfegyvermentes státusát. Ezekben a kérdésekben az orosz álláspont a háború kezdete óta változatlan, Ukrajna és az őt támogató nyugati államok azonban nem hajlandók elfogadni az orosz igényeket.
Korábban az orosz vezetés arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna részéről nincs jele a békére való törekvésnek, így a háború elhúzódásának felelősségét az ukránok viselik.
Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: NurPhoto via AFP)
