Lavrov hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak a válság gyökereinek megszüntetésére kell irányulniuk, és figyelembe kell venniük a „terepen” kialakult valós helyzetet. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy Oroszország nem hajlandó feladni az eddig megszerzett területeket.
Egyértelmű orosz álláspont
Az orosz külügyminiszter kiemelte Vlagyimir Putyin elnök korábbi nyilatkozatait, amelyek Ukrajna demilitarizálását, „nácitalanítását”, valamint semleges és atomfegyvermentes státusát követelik. Ezek a feltételek már a konfliktus kezdete óta Oroszország álláspontját tükrözik, és messze állnak attól, amit Ukrajna és nyugati szövetségesei elfogadhatónak tartanának.
Készek vagyunk a tárgyalásokra, de azoknak a ukrajnai válság alapvető okait kell megszüntetniük, és tükrözniük kell a földrajzi valóságot
– nyomatékosította Lavrov.
Miközben a külügyminiszter a tárgyalások lehetőségéről beszél, az orosz hadsereg továbbra is támadásokat hajt végre ukrán célpontok ellen, válaszul az ukrán erők támadásaira.
Néhány nappal korábban Lavrov elmagyarázta, hogy Moszkva az Ukrajna elleni támadások célpontjait az Oroszország elleni fenyegetések alapján választja meg. Szavai szerint az orosz hadsereg olyan pontokat támad, ahonnan az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) orosz területeket támadnak.
A Kreml ugyanakkor kijelentette, hogy a békefolyamat iránya Ukrajnában nem látható, és a felelősséget Ukrajna viseli.
A mostani kijelentések ellenére a helyzet további eszkalációjának veszélye fennáll, amíg a felek nem találnak közös pontot a konfliktus rendezésében. A következő hetek és hónapok kulcsfontosságúak lesznek annak meghatározásában, hogy a konfliktus békés úton rendeződik-e, vagy folytatódik.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök január végén foglalja el hivatalát. Trump korábban többször hangsúlyozta, hogy rövid időn belül lezárná az orosz–ukrán háborút.
Borítókép: Lassan három éve tart az orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)
