Az ukrajnai háború és a geopolitikai feszültségek átrendezték a légi közlekedés piacát. Míg az európai légitársaságok a megnövekedett költségekkel és útvonal-hosszabbításokkal küzdenek, a kínai légitársaságok jelentős előnyt szereztek az Európa és Ázsia közötti forgalomban, írja a Politico.

Az orosz légtér lezárása az Európából Ázsiába tartó járatok esetén azt jelenti, hogy az európai légitársaságok hosszabb útvonalakon kénytelenek repülni, megkerülve a hatalmas ország légterét. Ez nemcsak az üzemanyagköltségeket növeli, hanem a személyzet túlóradíját is emeli, így a jegyárak jelentős drágulásához vezetett.
Egy kutatás szerint például egy Helsinki–Peking járat távja 3200 kilométerrel nőtt, ami közel négyórás többletidővel jár. A jegyárak esetében ez átlagosan 5-15 százalékos növekedést okozott az érintett útvonalon.
„Ez versenyhátrányt jelent az európai légitársaságok számára. Ez egyértelmű” – mondta Aletta von Massenbach, a berlini repülőtér vezérigazgatója.
A megnövekedett költségek miatt több európai légitársaság visszavonult az ázsiai piacról. A LOT Polish Airlines megszünteti a Varsó–Peking útvonalat, míg a Lufthansa és a British Airways leállítja a közvetlen járatokat. A járvány előtti időszakhoz képest ma már jóval kevesebb közvetlen európai járat érhető el Ázsiába, ami nemcsak az utasok kényelmét csökkenti, hanem az európai légitársaságok versenyképességét is.

Ezzel szemben a kínai légitársaságok, amelyeket nem érintenek az orosz légtérkorlátozások, növelték kapacitásaikat. Az Air China, a China Eastern Airlines és a China Southern Airlines jelentős bővítéseket hajtottak végre az Európába tartó járatok számában.
Az Air China több mint 32 útvonalat üzemeltet, most már a pandémia előtti szintet. A kínai légitársaságok a Kína és Európa közötti forgalom 77 százalékát uralják, míg ez az arány a járvány előtt mindössze 50 százalékos volt.
Az európai légitársaságok és ágazati képviselők részéről egyre több kritika éri a kialakult helyzetet. Bár az Európai Bizottság ígéretet tett a vizsgálatra, a szakértők nem várnak gyors vagy hatékony megoldást.
A geopolitikai helyzet hatásai így hosszú távon is érezhetők lehetnek. Az európai légitársaságoknak a megoldást elsősorban az ukrajnai háború lezárása, illetve az orosz légtér újbóli megnyitása jelentené.