Szijjártó Péter: Az autóipar forradalmi megújulásában a magyarok már a legelején beneveztek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Heol.hu-nak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a mostani visszaesést követően egy lassú, de folyamatos növekedésre számít az elektromos autózásban. A szomszédsági viszonyokkal kapcsolatban abban reménykedik, hogy minden szomszédos országgal javul Magyarország kapcsolata, és megmaradnak az ott élő magyar kisebbségek jogai.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Kisbenedek Attila Forrás: AFP

Heves vármegyében 2014 óta a századik olyan beruházásra került sor, amelyhez a kormány készpénztámogatást biztosít. Ezek a beruházások 700 milliárd forintot értek el és ezzel Heves vármegyét egy jól teljesítő régióvá tették – jelentette ki a Heol.hu-nak adott interjúban Szijjártó Péter. A tárcavezető szerint az autóipar forradalmi megújuláson megy keresztül, és ezen megújulások sosem egyenletesek.

Ha végignézzük bármilyen iparágban az elmúlt évtizedek, évszázadok nagy technológiai újításait, akkor azt a sémát láthatjuk, hogy az átalakulás elején van egy euforikus emelkedés, aztán amikor már az egész mindennapi valósággá válik, van egy visszaesés. Nagyon fontos, hogy az autóipar forradalmi megújulásában mi a legelején beneveztünk

– fogalmazott. Hozzátette, megindult az euforikus növekedés, van egy kis visszaesés, majd jön a lassú, elnyúló növekedés fázisa, ezért ennek az iparágnak a vállalatai a korábban tervezett kapacitások közül azoknak az új kapacitásoknak a létrehozását tolják el időben, amelyek még nem kezdődtek meg. Mivel az első gyáraikat itt, Magyarországon hozták létre, azok mindenképp kellenek. Ezzel nemcsak az abszolút, hanem a relatív versenyelőnyünk is megnő a többiekkel szemben. Az látszik, hogy az elektromos autóipari átállás egy környezeti kényszer is, mert a károsanyag-kibocsátás 17-18 százaléka világszerte a közúti közlekedésből jön. Ha ott nincs átállás, akkor az összes olyan zöldcélt, amit a világ, vagy annak legalábbis egy jelentős része kitűzött maga elé, nem tudja elérni – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)

Szijjártó Péter két fontos dolgot emelt ki, amelyek közül az egyik a infrastruktúra fejlesztése. 

Az kiemelt fontosságot élvez, hogy egyetlenegy beruházás sem ronthatja a helyben élők életkörülményeit. Azt nem lehet csinálni, hogy egy elégtelen út-, vasút-, csatornahálózatra ráengedünk egy hatalmas beruházást, mert akkor onnantól kezdve van kárvallottja. Az infrastrukturális fejlesztések mellett elengedhetetlen, hogy a munkaerő kérdésköre is megfelelő figyelmet kapjon. Eljutottunk oda Magyarországon, hogy három és négy százalék közötti a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy az ország egy jelentős részén gyakorlatilag a munkaerő-tartalékok elég erőteljesen a végükhöz közelednek

– mondta. Ma is 70 ezer üres álláshely van az országban úgy, hogy 130 ezret megközelítő vendégmunkás dolgozik már Magyarországon. Ezért nagyon fontos az egyetemek szerkezetváltása, a duális szakképzés bevezetése és a vállalatok összekötése az oktatási intézményekkel, hiszen ezzel lehet kezelni a munkaerőhiányból fakadó kihívásokat – emelte ki.

Kormányzati támogatás

Ha valaki kormányzati támogatást kapott egy-egy beruházáshoz, akkor hosszú távra kell kötelezettséget vállalnia a foglalkoztatásra. Ezt 99 százalékban teljesítik is a vállalatok, akik pedig nem teljesítik, azoknak nyilvánvalóan a támogatás arányos részét vissza kell fizetniük.

Amikor leépítés történik, akkor mi mindig felvesszük a kapcsolatot az adott vállalattal. Kapunk tőlünk egy adatbázist, hogy milyen végzettséggel rendelkező embereknek a munkája szűnik meg, azt azonnal kiközvetítjük a többi vállalat számára (…) Olyan szintű vállalati beruházási bumm van az országban és olyan szintű munkaerőigény, hogy a leépítésekből felszabaduló munkaerőt azonnal felszívja

– szögezte le Szijjártó Péter.

Fókuszban a határátkelés

A határátkelők körül kipattant viták kapcsán Szijjártó Péter elmondta, hogy az ott élő emberek mindennapi élete szempontjából rendkívüli nehézségeket okoz ez a helyzet. 

Én azt gondolom, hogy az osztrákok eleve a schengeni övezet elvi alapjaival ellentétesen tartják fönn a határellenőrzést Magyarország határán. Ehelyett inkább segíthetnének a schengeni külső határ megvédésében, ez az első. A második, hogy a határon átvezető utak lezárása az két ország együttműködésének alapvető elnehezítését jelenti. Utakat nem lezárni, hanem építeni kellene 

– mondta. Szlovákiával, Romániával, Szerbiával számos új hidat, utat, vasúti összeköttetést létesített a kormány, mert ezek szükségesek ahhoz, hogy minél szorosabb együttműködési szöveteket építsenek ki a szomszédos országok. „Az osztrákok – persze nem a szövetségi kormány, hanem a helyiek vagy legalábbis rájuk fogják –, mindenfajta korlátozó intézkedéseket vezetnek be, többnyire nevetséges módon. Nem tudom, hogy mondjuk Burgenland vagy összességében Ausztria mire menne azon magyar munkavállalók nélkül, akik különböző ágazatokban nélkülözhetetlenek. Ha ők nem vállalnának munkát Ausztriában, akkor egy-két osztrák szektor működése teljesen felborulna. Nagyon-nagyon inkorrektnek tartom az osztrákok viselkedését ebből a szempontból, hiszen számos alkalommal tárgyaltunk már erről – fogalmazott Szijjártó Péter.

Külhoni magyarok

A szlovák nyelvtörvény kapcsán a tárcavezető arról beszélt, hogy ébernek kell lenni, de álhíreknek nem szabad hinni, mert akkor onnantól kezdve csak elrontjuk a kapcsolatokat. Szlovákiában készülnek egy oktatási reformra, arra pedig, hogy ezt végrehajtják-e és mikor, még egyelőre nincsen végleges menetrend, és nincsen erre vonatkozó kormányzati előterjesztés sem. Ugyanígy a nyelvhasználat vonatkozásában sincsen a szlovák kormány által jóváhagyott javaslat. Keringenek a rendszerben különböző javaslatok, amiket valaki megírt, kérésre vagy nem kérésre, nem lehet tudni. Ezek a szlovák kormány álláspontját semmilyen módon nem tükrözik, ezt ők már számtalanszor világossá tették. 

A szlovák kormány és a magyar kormány között rendezett az együttműködés, jó személyes kapcsolataink is kialakultak a szlovák kormány vezetőivel. Mindenki világossá tette szűk körben és a nyilvánosság előtt is, hogy nem készülnek semmi olyanra, ami a nemzeti közösségek, benne a felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait csökkentené vagy visszaszorítaná

– jelentette ki Szijjártó Péter. Arra a kérdésre, miszerint Romániában hasonló törekvésekre is készülni kell-e, a miniszter azt mondta: arra kell figyelni, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kisebbségekkel szemben normális hozzáállást tanúsító pártok együttműködése erősebb legyen, mint a magyarellenes pártok együttműködése. Hangsúlyozta:

Őszintén remélem, hogy olyan kormánykoalíció jön létre Romániában, amely a magyar nemzeti kisebbség irányába egy tisztességes, Magyarország irányába pedig egy racionális álláspontot fog alkalmazni. Ez sokkal nagyobb eséllyel jön létre akkor, ha az RMDSZ részese lesz a kormánykoalíciónak. Az RMDSZ rekordot döntött, ugyanis egy 6,4 százalékos fantasztikus eredménnyel bekerültek a román parlamentbe.

Amikor az RMDSZ kormányon volt Romániában, mindig könnyebb volt a kétoldalú kapcsolatrendszert építeni, mindig sokkal könnyebben akadályoztak meg olyan intézkedéseket, amelyek a magyarság ellen irányultak volna – tette hozzá.

Az ukránok kapcsán pedig kijelentette, hogy aki a háború elől menekül, azt befogadjuk, ez nem is kérdés, hiszen Magyarország egy világos példája annak, hogyan kell a nemzetközi jogot alkalmazni.

Mi vagyunk az első szomszédos ország Ukrajna vonatkozásában, ezért beengedjük a háború ellen menekülőket. Ezzel ellentétben a ki tudja, honnan érkező migránsokat meg nem engedjük be, mert ők meg nem a szomszédból jönnek, nekik nem mi vagyunk az első biztonságos ország. Ami az ottani magyarság helyzetét illeti, azt gondolom, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokat a jövőben alapvetően az fogja meghatározni, hogy visszaadják-e az ukránok a magyaroknak kijáró jogokat, amelyekkel egyszer már rendelkeztek. Ez 2015 óta probléma, és bár hallgatjuk természetesen az ukrán kollégáktól azt, hogy ők nagyon készek rá, de kilenc év alatt nem sikerült visszaadni a magyar nemzeti közösségtől elvett jogokat

– mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad összekeverni a háború ügyében képviselt álláspontot a kétoldalú kapcsolatokkal. Mert a háború ügyében a magyar álláspont egyértelmű. – Ezer nap után nem az a kérdés, hogy ki mit gondol a háborúról, hanem, hogy hogyan lesz béke. Mi elutasítunk minden olyan törekvést, ami a háború meghosszabbítását eredményezné, és további áldozatokkal járna. Például látható, hogy elkezdték nyomás alá helyezni az ukránokat a nyugatiak, hogy csökkentsék a sorozási korhatárt. Ami nyilvánvalóan fiatal ukrán emberek életébe kerülne – fogalmazott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel találkozik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 31. miniszteri csúcstalálkozója alkalmával (Fotó: AFP/Orosz külügyminisztérium)

Emlékezetes, az utóbbi hetekben Szijjártó Péter kétszer is találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Ennek kapcsán a magyar miniszter leszögezte, az oroszok nem utasítják el a béke ügyében a kommunikációt. Szerinte mindez azt mutatja, hogy a kommunikációs csatornákat igenis nyitva kell tartani. Nemcsak azért, mert megéri, hanem azért, mert ha azok nem maradnak nyitva, akkor a béke reményét adjuk fel.

Amikor Szergej Lavrovval találkoztam, akkor egyrészt a diplomáciai megoldás irányában próbáltam érvelni, másrészt meg az amerikai kormány előállított egy teljesen lehetetlen helyzetet. A Gazprom Bank szankciós listára helyezése nagyon komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelentene, hogyha nem tudnánk megoldani. De meg fogjuk tudni oldani, mert kitaláltuk a megoldásokat az orosz, szerb, szlovák és török partnerekkel közösen, így országaink energiaellátása nincsen veszélyben. Mondjuk megspórolhattunk volna egy csomó munkát, és koncentrálhattunk volna értelmes dolgokra, és nem kellene egy ilyen mesterséges rosszindulattal előállított problémahalmazzal gyürkőznünk

– jelentette ki Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)