Írországban Michael D. Higgins elnök feloszlatta a parlamentet, utat nyitva a november 29-i választások előtt. A Fine Gael és a Fianna Fáil koalíciós kormánya újabb mandátumot kért az írektől, de a Sinn Féin, amely az előző választáson a legtöbb szavazatot szerezte, remélte, hogy ezúttal kormányt is alakíthat.
A Sinn Féin történelmi kapcsolata az IRA-val azonban akadályt jelent a politikai formációnak. Írország számos kihívással küzd, többek között a Covid–19 gazdasági utóhatásaival, az ukrajnai háború gazdasági következményeivel és a növekvő bevándorlással.
Az országban lezárulóban vannak az új kormányalakítási tárgyalások. Micheál Martin lesz a miniszterelnök, Simon Harris pedig miniszterelnök-helyettes, miközben a kulcsfontosságú igazságügyi tárca a Fianna Fáilhez kerül.
A 15 fős kabinetben a Fianna Fáil 8, a Fine Gael pedig 7 miniszteri posztot kapott.
Németország
Frank-Walter Steinmeier elnök feloszlatta a Bundestagot, miután Olaf Scholz kancellár elbukott egy bizalmatlansági szavazáson. A február 23-ra tervezett előre hozott választások komoly politikai bizonytalanságot teremtenek egy olyan időszakban, amikor Németország számos kihívással néz szembe, többek között az energiaválsággal és a gazdasági lassulással. Scholz bizalmatlansági szavazáson elszenvedett veresége politikai földrengésnek számít.
A Bundestag idő előtti feloszlatása rendkívül ritka esemény a német történelemben. Olaf Scholz kancellár bizalmi szavazása mindössze a hatodik ilyen eset volt 1949 óta. Csak három alkalommal vezetett a bizalmi szavazás eredménye a választási ciklus idő előtti lezárásához: 1972-ben Willy Brandt (SPD), 1982-ben Helmut Kohl (CDU) és 2005-ben Gerhard Schröder (SPD) kancellársága idején.
Franciaország
Emmanuel Macron elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, és előre hozott választásokat írt ki az európai parlamenti választások után elszenvedett vereségét követően. Macron centrista pártja alulmaradt a jobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben, ami komoly politikai vitákba sodorhatta volna a kormányt.
Francois Bayrou Franciaország új miniszterelnöke. A 73 éves centrista politikus korábban oktatási miniszter és Pau város polgármestere is volt. 2017 óta Macron közeli szövetségese és bizalmasa. Ő már a negyedik miniszterelnök idén Franciaországban.
A júniusi előre hozott francia parlamenti választások után a nemzetgyűlésben három jelentős parlamenti csoport alakult, egyiknek sincs önálló többsége. A baloldali erők kapták a legtöbb szavazatot, de nem érték el a többséget. Macron centrista csoportja mandátumokat vesztett, de megtartotta parlamenti jelenlétét.
A jobboldali Nemzeti Tömörülés viszont növelte képviselői számát.
Japán
A miniszterelnök feloszlatta a parlament alsóházát, a döntést azzal indokolta, hogy a kormánynak meg kell szereznie a közvélemény bizalmát. Elődje, Kisida Fumio kormánya népszerűségi mélypontra került, részben egy finanszírozási botrány miatt.
Isiba Sigeru miniszterelnök megtartotta posztját Japánban, annak ellenére, hogy a kormánykoalíciója elveszítette a többségét az októberi parlamenti választásokon. A törvényhozók megerősítették őt a hivatalában. Isiba az októberi hivatalba lépését követően rögtön előre hozott választásokat írt ki, hogy megerősítse a Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Komeito pártból álló koalíciót.
Az október 27-i választás azonban nem hozta meg a várt eredményt, a koalíció elvesztette a többségét a képviselőházban.
A miniszterelnök mégis megszerezte a szükséges szavazatokat a parlamentben, legyőzve legfőbb kihívóját, Josihiko Nodát. Isiba előtt komoly kihívások állnak: gazdasági nehézségek (pótköltségvetés, szociális kiadások, infláció), valamint a növekvő feszültség Kínával és Észak-Koreával. A miniszterelnök a G20-csúcstalálkozóra is utazik, és találkozni kíván Donald Trumppal is.
Ezek az események rámutatnak arra, hogy a világ több pontján is fokozódó politikai instabilitás és kormányválságok alakultak ki, amelyek a gazdasági nehézségek, a társadalmi feszültségek és a nemzetközi konfliktusok következményei is.
Borítókép: Emmanuel Macron és Olaf Scholz. (Fotó: AFP)
