László András fideszes EP-képviselő TikTok-bejegyzése az Európai Unió hetes cikkelyes eljárásának alkalmazásával kapcsolatban Ausztria esetére hivatkozva élesen bírálja Brüsszelt.
A bejegyzés szerint az EU – a Politico cikkére hivatkozva – indokolatlanul akar hetes cikkelyes eljárást indítani Ausztria ellen, még mielőtt bármilyen konkrét jogsértés történt volna.
Brüsszel büntetni szeret
A bejegyzés központi gondolat, hogy az EU a jobboldali kormányok iránti elfogultságból indít ilyen eljárásokat, függetlenül a jogállamisági helyzet tényleges állapotától.
László András érvelése a következő pontokon nyugszik:
- Nincs jogsértés: Ausztriában még nem alakult új kormány, nem fogadtak el új törvényeket, és meglévő törvényeket sem sértettek meg. Ezért nincs jogállamisági aggály, ami hetes cikkelyes eljárást indokolna.
- Politikai indíttatás: a bejegyzés szerint az EU a jobboldali kormányoktól való félelem motiválja a hetes cikkelyes eljárás kezdeményezését. Az európai uniós diplomata (név nélkül) által tett megjegyzés – miszerint ez jó jelzés lenne Franciaországnak is Marine Le Pen esetében – ezt támasztja alá.
- Zsarolás: László András a hetes cikkelyes eljárás kezdeményezését Brüsszel zsarolásaként értékeli, amelynek célja a jobboldali kormányok megbüntetése.
- Magyarország párhuzama: a bejegyzés implikálja, hogy Magyarország esetében is hasonlóképpen működik a hetes cikkelyes eljárás, azaz politikai indíttatású és a jogállamiság tényleges helyzetétől független.
Tehát annyira be vannak tojva Brüsszelben a jobboldali kormányoktól, hogy bármit azonnal bevetnének, függetlenül attól, hogy egyáltalán alakult-e kormánykoalíció. Pont ezért nem engedünk a brüsszeli zsarolásoknak, mert az ő demokráciafelfogásuk olyan, hogy ha jobboldali pártok nyernek, ha jobboldali kormány alakulhat valahol, azt azonnal meg kell büntetni. Mi nem fogjuk hagyni magunkat
– zárta gondolatait a magyar európai parlamenti képviselő.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a kelet-franciaországi Strasbourgban, 2024. december 18-án az Európai Parlament plenáris ülésén (Fotó: AFP)
