Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat − írja elemzésében Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője.
Éppen ennek a megelőzése érdekében még »egy nagyon pici szuverenitásról« sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat
− hívja fel a figyelmet a szakértő.
Manfred Weber beavatkozási ígérete
A globalista elit nemzetállamokat felszámoló birodalmi törekvéseinek ékes példája az, hogy egy uniós központból, Brüsszelből akarják megmondani, melyik országot ki és milyen elvek mentén vezesse − írja az elemző, példaként hozva Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnökének 2024. október 9-i kijelentését, miszerint „ahogy Tusknak sikerült legyőznie Kaczynskit, úgy Magyar Péter is le fogja győzni Orbán Viktort, Magyar Péter a jövő”.
A német politikusnak joga van ellenérzéssel viseltetni bármely EU-tagállam uniós politikája kapcsán, de nincs felhatalmazása arra, hogy a nemzeti szuverenitást sárba tiporva kijelölje egy ország miniszterelnökét, és ily módon beleavatkozzon egy állam belügyeibe
− emeli ki Szűcs Gábor.
Donald Tusk és Magyar Péter politikai credója
A szakértő szerint Brüsszel a Lengyelországban már „bevált” formulát alkalmazná Magyarországon is. A 2023-as kormányváltást követően Donald Tusk felfedte valódi arcát, és beismerte, hogy az alkotmányos rendet alkotmányellenes eszközökkel kívánja megszilárdítani – emlékeztetett.
Jól látszik, hogy a lengyel- és magyarországi globalista tábort ugyanaz a külföldi elit irányítja már hosszú évek óta, ugyanis a 2022-es magyar országgyűlési kampányban kísértetiesen hasonló állítások hangzottak el
− utalt az elemző Fleck Zoltán és Jakab Péter „terveire”.
Most pedig Magyar Péter az, aki már számszerűsíti is, hány ember ellen terveznek büntetőeljárást indítani
− világított rá Szűcs Gábor.
A választási győzelmét követően a lengyel kormányfő hitet tett Brüsszel, az amerikai demokraták, valamint a globalista nagytőke mellett − írta az elemző, utalva Donald Tusk december 12-i parlamenti meghallgatására, amelynek során az akkor még leendő kormányfő elmondta, hogy helyre kívánja állítani Lengyelország megítélését az EU-ban, és elítéli a szövetség gyengítésén dolgozó kormányokat; lojális és magabiztos szövetségese lesz az Egyesült Államoknak; valamint minden követ megmozgat Ukrajna támogatásáért.
A Tisza Párt és annak elnöke esetében pontosan ugyanezeket láthatjuk. Magyar Péterék, kezdve Ursula von der Leyen júliusi újraválasztásával (amit a Tisza az EP-ben egyedüli magyar pártként támogatott), mindent megszavaztak és támogatnak, amit a brüsszeli elit elvárt tőlük – függetlenül attól, hogy az a magyar emberek érdekét szolgálja-e, vagy épp ellenkezőleg − mutatott rá Szűcs Gábor, aki erre több példát is hozott a Tisza Párt európai parlamenti képviselőinek felszólalásaiból.
Ahogy a párt EP-képviselője, Tarr Zoltán fogalmazott: „sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is”. Tavaly szeptember 24-én Gerzsenyi Gabriella Tisza párti EP-képviselő a rezsicsökkentés ellen felszólalva az alábbi kérdést tette fel Brüsszelben a kormánypárti képviselőknek: „Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” Egy héttel később Lakos Eszter, a párt EP-képviselője az energiaügyi szakbizottságában, november 14-én pedig a teljes Tisza-frakció szavazott a rezsicsökkentés ellen − sorolta a szakértő, hozzátéve, hogy a 2025-ös uniós költségvetés szavazásakor Magyar Péterék támogatták, hogy 25 millió euróval többet fordítsunk az európai adófizetők pénzéből a migrációs paktum végrehajtására, Magyar ugyanis továbbra is a migrációs paktum végrehajtása mellett kardoskodik. Az egyik tiszás EP-képviselő, Dávid Dóra szerint „ne rekesszünk ki senkit, fogadjunk be mindenkit” − idézi elemzésében Szűcs Gábor.
A Tisza Párt és a Polgári Platform Brüsszel kiszolgálásán túl az amerikaiakkal való „lojális együttműködésben” és Ukrajna feltétlen támogatásában is egyetértenek. A magyar szuverenitást durván sértő, a belügyeinkbe a nemzetközi diplomáciai jogot súlyosan áthágva beavatkozó David Pressmannel szemben Magyar egyszer sem emelte fel a hangját, ugyanakkor már a megválasztása után „megnyugtatta” Donald Trumpot, hogy „a Tisza Párt készen áll a közös munkára az új amerikai adminisztrációval” − olvasható az elemzésben.
A háború kapcsán a tiszások nyíltan oldalt választottak, és a béke sürgetése helyett támogatásukat fejezték ki egy háborúzó fél irányába − emeli ki Szűcs Gábor.
Látható, hogy Magyar Péterék ugyanazt tennék Magyarországon, amit Donald Tuskék tettek Lengyelországban
− fogalmazza meg a tanulságot a szakértő.
A Tisza Párt és a Tusk-kormány politikáját meghatározó irányvonalak megegyeznek:
- a globalista törekvések támogatása a nemzeti szuverenitás kárára,
- Brüsszel és a nyugati nagytőke érdekeinek képviselete a nemzeti érdek helyett,
- függetlenség helyett az alávetettség az amerikai demokratáknak,
- béke helyett a háború elnyújtása az Ukrajnának adott fegyverek és eurómilliárdok által
− világított rá Szűcs Gábor, aki írása további részében konkrét példákon keresztül is bemutatta, milyen, a jogállamiságnak ellentmondó intézkedésekkel érte el a Tusk-adminisztráció, hogy ismét kapjanak uniós forrásokat a lengyelek, és
hogyan valósítana meg Magyar Péter lengyel mintára újfajta „demokráciát” egy Brüsszel-csatlós Magyarországon.
A szakértő szerint Brüsszelben ugyanazt várják el Magyar Pétertől, amit Tusktól. A szuverenitás feladásáért cserébe „nagyvonalúan” felajánlják, hogy megkaphatjuk a nekünk egyébként jog szerint járó uniós forrásokat, ahogy a lengyeleknek is odaadták, miután Tusk karhatalmi eszközökkel és a hatalommegosztás felszámolásával „helyreállította a jogállamiságot”. A Tisza Párt elnöke ráadásul büszkén vállalta, hogy az igazunkért való megküzdés helyett lemondjunk „egy nagyon pici szuverenitásról” – a jogosan járó uniós pénzekért.
Lengyelország esete tehát intő példa, 2026-ban pedig arról döntünk, követjük-e őket, vagy a saját utunkat járva Magyarország megmarad szuverén, magyar országnak
– zárja gondolatmenetét Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője.
Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber (Fotó: AFP)
