Magyar Péter az antidemokratikus lengyel mintát követné

Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője írásában bemutatja, hogyan másolná le Brüsszel irányításával Magyar Péter azt a mintát, amellyel Donald Tusk felszámolta a lengyel jogállamiságot, és amiért cserébe az Európai Bizottság felszabadította a Lengyelországtól – Magyarországhoz hasonlóan – jogtalanul visszatartott uniós forrásokat.

Magyar Péter és Manfred Weber Fotó: AFP

A választási győzelmét követően a lengyel kormányfő hitet tett Brüsszel, az amerikai demokraták, valamint a globalista nagytőke mellett − írta az elemző, utalva Donald Tusk december 12-i parlamenti meghallgatására, amelynek során az akkor még leendő kormányfő elmondta, hogy helyre kívánja állítani Lengyelország megítélését az EU-ban, és elítéli a szövetség gyengítésén dolgozó kormányokat; lojális és magabiztos szövetségese lesz az Egyesült Államoknak; valamint minden követ megmozgat Ukrajna támogatásáért. 

A Tisza Párt és annak elnöke esetében pontosan ugyanezeket láthatjuk. Magyar Péterék, kezdve Ursula von der Leyen júliusi újraválasztásával (amit a Tisza az EP-ben egyedüli magyar pártként támogatott), mindent megszavaztak és támogatnak, amit a brüsszeli elit elvárt tőlük – függetlenül attól, hogy az a magyar emberek érdekét szolgálja-e, vagy épp ellenkezőleg − mutatott rá Szűcs Gábor, aki erre több példát is hozott a Tisza Párt európai parlamenti képviselőinek felszólalásaiból.

Ahogy a párt EP-képviselője, Tarr Zoltán fogalmazott: „sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is”. Tavaly szeptember 24-én Gerzsenyi Gabriella Tisza párti EP-képviselő a rezsicsökkentés ellen felszólalva az alábbi kérdést tette fel Brüsszelben a kormánypárti képviselőknek: „Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” Egy héttel később Lakos Eszter, a párt EP-képviselője az energiaügyi szakbizottságában, november 14-én pedig a teljes Tisza-frakció szavazott a rezsicsökkentés ellen − sorolta a szakértő, hozzátéve, hogy a 2025-ös uniós költségvetés szavazásakor Magyar Péterék támogatták, hogy 25 millió euróval többet fordítsunk az európai adófizetők pénzéből a migrációs paktum végrehajtására, Magyar ugyanis továbbra is a migrációs paktum végrehajtása mellett kardoskodik. Az egyik tiszás EP-képviselő, Dávid Dóra szerint „ne rekesszünk ki senkit, fogadjunk be mindenkit” − idézi elemzésében Szűcs Gábor.

A Tisza Párt és a Polgári Platform Brüsszel kiszolgálásán túl az amerikaiakkal való „lojális együttműködésben” és Ukrajna feltétlen támogatásában is egyetértenek. A magyar szuverenitást durván sértő, a belügyeinkbe a nemzetközi diplomáciai jogot súlyosan áthágva beavatkozó David Pressmannel szemben Magyar egyszer sem emelte fel a hangját, ugyanakkor már a megválasztása után „megnyugtatta” Donald Trumpot, hogy „a Tisza Párt készen áll a közös munkára az új amerikai adminisztrációval” − olvasható az elemzésben. 

A háború kapcsán a tiszások nyíltan oldalt választottak, és a béke sürgetése helyett támogatásukat fejezték ki egy háborúzó fél irányába − emeli ki Szűcs Gábor.

Látható, hogy Magyar Péterék ugyanazt tennék Magyarországon, amit Donald Tuskék tettek Lengyelországban

− fogalmazza meg a tanulságot a szakértő.

A Tisza Párt és a Tusk-kormány politikáját meghatározó irányvonalak megegyeznek:

• a globalista törekvések támogatása a nemzeti szuverenitás kárára,
• Brüsszel és a nyugati nagytőke érdekeinek képviselete a nemzeti érdek helyett,
• függetlenség helyett az alávetettség az amerikai demokratáknak,
• béke helyett a háború elnyújtása az Ukrajnának adott fegyverek és eurómilliárdok által

− világított rá Szűcs Gábor, aki írása további részében konkrét példákon keresztül is bemutatta, milyen, a jogállamiságnak ellentmondó intézkedésekkel érte el a Tusk-adminisztráció, hogy ismét kapjanak uniós forrásokat a lengyelek, és 

hogyan valósítana meg Magyar Péter lengyel mintára újfajta „demokráciát” egy Brüsszel-csatlós Magyarországon.

A szakértő szerint Brüsszelben ugyanazt várják el Magyar Pétertől, amit Tusktól. A szuverenitás feladásáért cserébe „nagyvonalúan” felajánlják, hogy megkaphatjuk a nekünk egyébként jog szerint járó uniós forrásokat, ahogy a lengyeleknek is odaadták, miután Tusk karhatalmi eszközökkel és a hatalommegosztás felszámolásával „helyreállította a jogállamiságot”. A Tisza Párt elnöke ráadásul büszkén vállalta, hogy az igazunkért való megküzdés helyett lemondjunk „egy nagyon pici szuverenitásról” – a jogosan járó uniós pénzekért.

Lengyelország esete tehát intő példa, 2026-ban pedig arról döntünk, követjük-e őket, vagy a saját utunkat járva Magyarország megmarad szuverén, magyar országnak

– zárja gondolatmenetét Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője.

Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber (Fotó: AFP)