Nagykoalíció várható a német választások után a szakértő szerint

Az Olaf Scholz vezette német kormánykoalíció bukása utáni előre hozott választásokon várhatóan kereszténydemokrata–szociáldemokrata nagykoalíció kerül kormányra Kiszelly Zoltán szerint.

Az Olaf Scholz német kancellár elleni bizalmatlansági szavazás előtt beszél Friedrich Merz a CDU elnöke és kancellárjelöltje 2024. december 16-án Fotó: Tobias Schwarz Forrás: AFP

Negyvenhárom nappal a német országgyűlési választások előtt Olaf Scholz pártja a szociáldemokraták (SPD) a harmadik helyen állnak a közvélemény-kutatásokban. A párt Olaf Scholzot választja ismét kancellárjelöltjévé, abban bízva, hogy felzárkózhat a kereszténydemokrata kancellárjelölt Friedrich Merz mögé.

Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Németországi Szociáldemokrata Párt 2025. január 11-i berlini kongresszusán (Fotó: AFP/Odd Andersen)

A 2021-es szövetségi választáson a párt 14 százalékon indult Scholz kancellárjelölttel. Egész Németország nevetett, a végén Scholz lett a kancellár – fogalmazott a Tagesschau német lap. Rolf Mützenich, az SPD parlamenti frakcióvezetője már a Bundestagban megjósolta, amitől Friedrich Merz CDU-vezér is tart: az SPD jóval 20 százalék felett lesz a választáson.

„Felzárkózó párt vagyunk” – hangsúlyozta Mützenich, írja a Tagesschau.

A német lap értékelése szerint a szociáldemokraták védjegye az óvatosság, ha pedig  külpolitikáról van szó, Scholz átvette a vezetést: Olaf Scholz az orosz–ukrán háború alatt tanúsított megfontolt magatartása most kamatozhat. Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje és pártvezetője határozott erőfeszítéseket kér Németországtól a következő években.

Friedrich Merz, a CDU szövetségi elnöke és a CDU kancellárjelöltje nyilatkozatot ad a média képviselőinek a CSU parlamenti képviselőcsoport téli lelkigyakorlatán a Bundestagban (Fotó:DPA Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk)

„Várni fogunk valamit magunktól – a politikától, de az emberektől is. Nagy erőfeszítésre van szükségünk ebben az országban, hogy újra jól menjenek a dolgok. És megvannak az esélyeink” – fogalmazott. 

Miközben a nagy német pártok csatáznak, Elon Musk és az egyre népszerűbb Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökének beszélgetésétől hangos a német közvélemény. Musk korábban határozottan kiállt a jobboldali párt mellett, beszélgetésükben pedig az AfD társelnöke, Alice Weidel élesen bírálta a mostani német kormányt.

Only the AfD can save Germany https://t.co/Afu0ea1Fvt

— Elon Musk (@elonmusk) December 20, 2024

Az Insa közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint az Alternatíva Németországért (AfD) jelentős mértékben növelte támogatottságát, miközben Németország a februárra tervezett előre hozott szövetségi választásokra készül. A január elején készült felmérés alapján az AfD 21,5 százalékot érne el, ha most tartanák a választásokat – ez a párt legmagasabb eredménye az elmúlt év során. Eközben a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség (CDU/CSU) továbbra is 31 százalékos támogatottságon áll, megegyezően decemberi eredményével. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyanakkor kisebb visszaesést könyvelhetett el, támogatottsága egy százalékponttal, 15,5 százalékra csökkent. 

Kiszelly Zoltán (Fotó: Századvég)

– Az, hogy Weidellel Musk az X-en beszélgetett, egyfajta PR-akció is volt, ezzel egy második nyilvánosságot tud teremteni, bár úgy vélem, Európában ha kisebb mértékben is, de meg fog maradni a cenzúra – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója Musk AfD melletti kiállása kapcsán. A szakértő szerint Németországban továbbra is a nagykoalíció a legvalószínűbb forgatókönyv a választások után, ez nem változott.

Annyi igen, hogy a CDU tovább gyengül, és szégyen lenne, ha az eredményük harminc százalék alá esne. A SPD-n belül is folyik a harc, Nancy Faeser ki szeretné toloncolni a szíreket, ami már a választási kampány része. Ezekkel a lépésekkel a szociáldemokraták jönnek fel. Ezzel együtt úgy látszik, hogy a CDU és az SPD megugorja együtt az abszolút többséget. Az AfD 20-25 százalékra számíthat, de várhatóan nem lesz meg neki az ún. blokkoló kisebbséghez kellő 33 százalék

– vélekedett a szakértő.

Kiszelly Zoltán szerint a liberálisok kiesnek, a szélsőbal kiesik, és amit ezek a pártok elvesztenek, azokat a szavazatokat megkapja a nagykoalíció és az AfD.

Azt tartom valószínűnek, hogy ugyanúgy, mint 2017-től az AfD lesz a legerősebb ellenzéki párt, de nem kap semmilyen jogosítványt, hasonlóan, mint a Patrióták az Európai Parlamentben.

AfD-biztossá tették a törvényhozást

– Azért módosították az alaptörvényt, hogy ne tudják blokkolni az alkotmánybírók kinevezését, és felkészültek ara, hogy ha az AfD és a BSW együtt akár egy blokkoló kisebbséget alkotna. A felsőházban a mainstream pártoknak van többségük, így azt nem tudja az AfD megkerülni – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A szakértő szerint Németországban ahhoz elitváltásra lenne szükség, hogy olyan helyzet álljon elő, ami Ausztriában lehetővé teszi a szabadságpárt kormányra kerülését.

Az AfD-vel kapcsolatban Merz kizárta az együttműködés minden formáját: vezetése alatt nem lesz együttműködés a CDU és az AfD között.

Mi nem dolgozunk olyan párttal, amelyik idegengyűlölő, antiszemita, amelyik soraiban tartja a jobboldali radikálisokat és a bűnözőket, amelyik flörtöl Oroszországgal és ki akar lépni a NATO-ból és az Európai Unióból

– fogalmazott Merz.

Az Alternatíva Németországnak párt társelnöke és a párt kancellárjelöltje, Alice Weidel mielőtt élő beszélgetést folytatott Elon Muskkal az amerikai technológiai milliárdossal és üzletemberrel az X közösségi oldalon (Fotó: AFP/Kay Nietfeld)

Az AfD nem tud akkorát győzni, hogy kormányra kerüljön

– hangsúlyozta a szakértő is. – Az az úgy nevezett tűzfal, ami Ausztriában összeomlott, megkönnyíti a mérsékelt pártok szavazóinak az átszavazását, de az AfD számára várhatóan ez is kevés lesz – összegezte Kiszelly Zoltán.

Borítókép: Az Olaf Scholz német kancellár elleni bizalmatlansági szavazás előtt beszél Friedrich Merz, a CDU elnöke és kancellárjelöltje 2024. december 16-án (Fotó: AFP/Tobias Schwarz)