Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő Olaf Scholz német kancellárnak a szólásszabadsággal kapcsolatos kijelentésére reagálva azt javasolta, hogy Berlin akkreditálja a Channel One új filmes stábját bizonyítékként. A diplomata Telegram-csatornáján felhívta a figyelmet Scholznak a davosi Világgazdasági Fórumon tett kijelentésére, miszerint Németországban szólásszabadság van. Ezzel kapcsolatban Zaharova emlékeztetett arra, hogy korábban éppen Berlin volt az, amely több oroszországi médium működését korlátozta vagy teljesen betiltotta az országban.
Biztosan nem a német vezetésnek kellene kioktatnia a világot szólásszabadságról. De ha mégis, hirtelen, váratlanul, véletlenül, Berlinben legalább valaki felelős a szavaiért, vagy legalább néhány betűért a szavaiból, akkor bizonyítsa be a gyakorlatban
– írta Zaharova. 2024 novemberében vált ismertté, hogy a német hatóságok úgy döntöttek, bezárják a Channel One németországi irodáját, a berlini testület munkatársait, Ivan Blagomot és Dmitrij Volkovot pedig felszólították, hogy hagyják el az országot. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes ezt a nemzetközi kommunikáció minden alapelvének durva megsértésének nevezte. Ezt követően Zaharova bejelentette, hogy Moszkva válaszul kiutasítja az ARD német médiacsoport két újságíróját, és a tévécsatorna csak akkor küldhet új munkatársakat az országba, ha a Channel One berlini irodáját újra megnyitják.
Sajátos jogállami gondolkodás
Németországban nemcsak a kormánynak nem tetsző médiát igyekeznek korlátozni, hanem a kabinetre veszélyt jelentő népszerű pártokat is. A legnagyobb kormányerő, a szociáldemokraták (SPD) igyekeznek betiltani az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali pártot. Számukra mindenki veszélyt jelent a demokráciára, akik népszerűbbek náluk. Márpedig a német jobboldali párt utcahosszal megelőzi a felmérésekben az összes kormánypártot, néhány héttel az előre hozott parlamenti választás előtt. Németország belügyi hírszerző szolgálata, az Alkotmányvédelmi Hivatal – a kormánypártok nyomására – még 2021-ben „gyanús” szélsőséges szervezetnek minősítette az AfD-t a bevándorlással kapcsolatos álláspontja miatt.
A 113 fős, többségében zöldpárti képviselőkből, valamint az SPD 31 képviselőjéből és a CDU hat képviselőjéből álló frakció novemberben terjesztette elő az indítványt. A törvényhozók azt remélik, hogy sikerül megszerezniük a Bundestag támogatását ahhoz, hogy a szövetségi alkotmánybíróságon betiltási eljárást kezdeményezzenek az AfD ellen.
Borítókép: Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő (Fotó: AFP)
