Tíz évvel ezelőtt, 2015. január 7-én Franciaországot és egész Európát megrázta a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni brutális terrortámadás. Az iszlamista merényletben tizenkét ember vesztette életét, köztük a lap hét legismertebb karikaturistája. A támadás során két francia dzsihadista hatolt be a lap párizsi szerkesztőségébe, ahol tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. A támadók két napig menekültek, közben egy harmadik társuk egy rendőrt lelőtt, majd egy kóser boltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.
A háromnapos terrortámadás során összesen tizenheten vesztették életüket.
A Charlie Hebdo elleni merénylet azonban nem csupán egy támadás volt a szólásszabadság ellen, hanem az európai terrorakciók sorozatának kezdete. A legsúlyosabb esetek között szerepel a 2015-ös párizsi merényletsorozat, ahol százharminc ember vesztette életét. Előre megtervezett akcióban, Párizs különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken.
2016. március 22-én három robbantásos merénylet történt Brüsszelben: kettő az egyik közeli repülőtéren, egy a Maelbeek metróállomáson. A támadásnak harminckét civil áldozata volt, a három elkövető is meghalt. A sebesültek száma kétszáz fölött volt.
2016-ban a nizzai kamionos merénylet is nagyon sok emberéletet követelt, nyolcvanhat ember hunyt el, miután egy tunéziai származású terrorista egy teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni.
Valamint a 2017-es manchesteri Ariana Grande koncerten történt öngyilkos merénylet után, amely huszonkét életet oltott ki, jelentősen megszigorították a biztonsági intézkedéseket az Egyesült Királyságban.
Kedden Franciaországban megemlékeztek a párizsi támadások áldozatairól, írta az MTI. Az évfordulós megemlékezések az első merénylet helyszínén, a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap egykori szerkesztőségi épülete előtt kezdődtek. A beszédek nélküli csendes főhajtáson Emmanuel Macron államfő és felesége, továbbá Francois Bayrou miniszterelnök és a kormány több tagja mellett jelen volt a támadások idején az elnöki posztot betöltő Francois Hollande és volt miniszterelnöke, Manuel Valls is, valamint Riss karikaturista, a támadások egyik túlélője, a lap jelenlegi főszerkesztője és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere. A delegáció a szerkesztőség közelében, a boulevard Richard Lenoir-on az elmenekülő két támadó egyike által közvetlen közelről agyonlőtt rendőr, Ahmed Merabet emlékének is adózott.
Emmanuel Macron hétfőn a terrorizmus elleni harc „szüntelen” folytatására szólított fel. Hangsúlyozta, hogy a kockázat „továbbra is áthatja társadalmainkat”, ami „megköveteli, hogy nem szabad kiengedni és kollektív éberséget kell tanúsítani”.
Bruno Retailleau belügyminiszter a Le Parisien című napilapnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a terrorfenyegettség még soha nem volt olyan erős Franciaországban, mint jelenleg. Az Ifop közvélemény–kutató intézet 2024 júniusában végzett és a Charlie Hebdo által közzétett felmérése szerint a franciák 76 százaléka úgy véli, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog”, és „a karikatúra szabadsága ezek közé tartozik”.
Ma a Charlie Hebdo értékei, mint a humor, a szatíra, a véleménynyilvánítás szabadsága, az ökológia, a szekularizmus és a feminizmus, hogy csak néhányat említsek, még soha nem voltak ennyire kérdésesek. (…) Talán azért, mert magát a demokráciát fenyegetik a megújult obskurantizmus erői
– írta Riss főszerkesztő.
Ugyanakkor – tette hozzá – a szatírának van egy erénye, amely átsegített minket ezeken a tragikus éveken: az optimizmus
Az évforduló alkalmából a brüsszeli vezetők, köztük Ursula von der Leyen és Roberta Metsola is megemlékeztek az áldozatokról.
Miközben a közösségi oldalakon együttérző és reménykeltő gondolatokat osztanak meg, a brüsszeli vezetők kettős mércéje egyre inkább szembetűnő: a terrorizmust elítélik, mégis támogatják a tömeges migrációt, amely táptalaja lehet az ilyen támadásoknak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségének tagjai Franciaország és Európa alapvető értékei miatt váltak célponttá – közölte az MTI.
Tiszteljük emléküket, és küzdjünk fáradhatatlanul a terrorizmus és a vallási fundamentalizmus ellen
– fogalmazott.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szintén megemlékezett a történtekről. Szerinte tíz évvel ezelőtt a szólásszabadság elleni támadás egyesítette a világot, és a szolidaritás szelleme kell hogy vezesse Európát a gyűlölet és a terrorizmus elleni küzdelemben.
Az európai vezetők nyilatkozatai egy évtizeddel később is éles kontrasztban állnak tetteikkel. Bár elítélik az iszlamista terrorizmust, a migráció korlátozására vonatkozó határozott intézkedéseket továbbra sem hozzák meg. Ennek következménye, hogy Európában azóta is rendszeresek a terrortámadások, amelyek áldozatai sokszor ártatlan civilek.
