„A legnagyobb kihívásunk az volt, hogy a semmiből kellett mindent újjáépíteni: nemcsak az infrastruktúrát, hanem magát a társadalmat is” – fogalmazott Moore. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és az EU részéről történő befektetések nem mindig terjedtek ki az infrastruktúra – Afrika szempontjából – fontos területeire, írta a Magyar Külügyi Intézet.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2025/02/fdFa43-LUgSTMcH31PElVlrX6LmltewcWcpFVSDLJ34/fit/1004/1200/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzc2NTVhNzUxNmFiYzQ2NWQ4OTMwNWYyZjFmODcyNzU0.jpg)
„Miért választjuk Kínát?” – tette fel a kérdést Moore. „A kínai ajánlatok sokkal versenyképesebbek, és termékeik minősége is kiváló. A Kínában gyártott teherautók, amelyek az építkezések helyére szállítják az alapanyagokat, ugyanolyan jó minőségűek, mint például egy Mercedes.”
Moore hozzátette, hogy a kínai vállalatok bátrabban vállalnak pénzügyi kockázatot, mint az EU vagy az Egyesült Államok, és az afrikai országokat egyenlő félként kezelik.
A volt miniszter hozzátette: Európában csökken a prosperitás. 2024-ben annyi gyárat zártak be Németországban, mint a teljes Covid-időszak alatt – mondta példaként.
Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója szintén kiemelte, hogy „Afrika már nem a problémák, hanem a lehetőségek kontinense”.
Baranyi szerint egyre több új szereplő akar majd az „Afrika erőforrásaiért folyó versenyben” részt venni, amihez úgy látja, hogy a közép-európai országoknak is be kell csatlakoznia. W. Gyude Moore és Baranyi Tamás egyaránt úgy vélik, hogy Afrika a közeljövőben a globális gazdaság kulcsszerepelőjévé válik.