Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjére vonatkozó első hivatalos dokumentumát, a Mező- és élelmiszer-gazdaság víziója című jelentést. Ez az anyag nem csupán a következő évek agrártámogatási stratégiáját vázolja fel, hanem olyan átalakításokat is előrevetít, amelyek súlyosan érinthetik a magyar gazdákat és az európai agrárszektort egyaránt. Brüsszel célja, hogy átalakítsa a támogatási rendszert, ami jelentős kihívások elé állíthatja a hazai mezőgazdaságot.

(Fotó: NurPhoto via AFP)
A jelenlegi területalapú támogatások rendszere, amely a földterület nagysága alapján juttat forrásokat a gazdáknak – a dokumentum szerint –, igazságtalan és fenntarthatatlan.
Az Európai Bizottság új elképzelései értelmében a támogatásokat a jövőben környezetvédelmi, klímavédelmi és állatjóléti szempontokhoz kötnék. Az elképzelések mögött ugyanakkor politikai és gazdasági érdekek is meghúzódnak. A német kormány már 2020-ban, Angela Merkel vezetése alatt létrehozott egy bizottságot, amely a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos javaslatokat dolgozott ki.
A dokumentumok, amelyeket Peter Strohschnider történész vezetésével készítettek, kimondták: a területalapú támogatásokat meg kell szüntetni, és kizárólag környezetvédelmi célokra szabad támogatást biztosítani.
Brüsszel Ukrajna csatlakozásával indokolja a változásokat
Az egyik legfontosabb tényező, amely a reformokat sürgeti, Ukrajna esetleges EU-csatlakozása. Ha Ukrajna valóban tagja lesz az Európai Uniónak, az 41 millió hektár új mezőgazdasági területet jelent majd, amely jogosulttá válik a területalapú támogatásokra.
Ez a szám óriási teherként nehezedne az uniós költségvetésre, amely jelenleg 157 millió hektár földterület támogatását finanszírozza.
Az európai agrártámogatási rendszer jelenlegi formájában képtelen lenne elbírni ekkora többletterhet, különösen úgy, hogy a nagyobb befizető országok – köztük Németország – nem hajlandók további forrásokat biztosítani a rendszer fenntartására. Ennek eredményeként Brüsszel olyan megoldásokon dolgozik, amelyek csökkentenék az agrárszektorra fordított forrásokat, miközben a támogatásokat átcsoportosítanák más, politikailag prioritásként kezelt területekre, például az ukrajnai támogatásokra.