Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjére vonatkozó első hivatalos dokumentumát, a Mező- és élelmiszer-gazdaság víziója című jelentést. Ez az anyag nem csupán a következő évek agrártámogatási stratégiáját vázolja fel, hanem olyan átalakításokat is előrevetít, amelyek súlyosan érinthetik a magyar gazdákat és az európai agrárszektort egyaránt. Brüsszel célja, hogy átalakítsa a támogatási rendszert, ami jelentős kihívások elé állíthatja a hazai mezőgazdaságot.
(Fotó: NurPhoto via AFP)
A jelenlegi területalapú támogatások rendszere, amely a földterület nagysága alapján juttat forrásokat a gazdáknak – a dokumentum szerint –, igazságtalan és fenntarthatatlan.
Az Európai Bizottság új elképzelései értelmében a támogatásokat a jövőben környezetvédelmi, klímavédelmi és állatjóléti szempontokhoz kötnék. Az elképzelések mögött ugyanakkor politikai és gazdasági érdekek is meghúzódnak. A német kormány már 2020-ban, Angela Merkel vezetése alatt létrehozott egy bizottságot, amely a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos javaslatokat dolgozott ki.
A dokumentumok, amelyeket Peter Strohschnider történész vezetésével készítettek, kimondták: a területalapú támogatásokat meg kell szüntetni, és kizárólag környezetvédelmi célokra szabad támogatást biztosítani.
Brüsszel Ukrajna csatlakozásával indokolja a változásokat
Az egyik legfontosabb tényező, amely a reformokat sürgeti, Ukrajna esetleges EU-csatlakozása. Ha Ukrajna valóban tagja lesz az Európai Uniónak, az 41 millió hektár új mezőgazdasági területet jelent majd, amely jogosulttá válik a területalapú támogatásokra.
Ez a szám óriási teherként nehezedne az uniós költségvetésre, amely jelenleg 157 millió hektár földterület támogatását finanszírozza.
Az európai agrártámogatási rendszer jelenlegi formájában képtelen lenne elbírni ekkora többletterhet, különösen úgy, hogy a nagyobb befizető országok – köztük Németország – nem hajlandók további forrásokat biztosítani a rendszer fenntartására. Ennek eredményeként Brüsszel olyan megoldásokon dolgozik, amelyek csökkentenék az agrárszektorra fordított forrásokat, miközben a támogatásokat átcsoportosítanák más, politikailag prioritásként kezelt területekre, például az ukrajnai támogatásokra.
A magyar gazdák veszélyben
Az agrártámogatások csökkentése különösen súlyosan érintené Magyarországot, ahol a területalapú támogatások mintegy 150 ezer gazda számára jelentenek alapvető bevételi forrást.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint „Brüsszel elvenné a gazdák pénzét”, és a reformok végrehajtása több százezer magyar ember megélhetését sodorná veszélybe.
A képviselő arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság tervei nem veszik figyelembe a gazdák valós helyzetét, és az agrártámogatások csökkentése súlyos versenyhátrányt okozna az európai gazdáknak a globális piacokon, erről részletesebben írt a Magyar Nemzet.
Ha az európai gazdáknak olyan szabályokat kell betartaniuk, amelyeket a világ más részein élő termelők nem, akkor alul fognak maradni a versenyben
– fogalmazott Dömötör. A gazdák nehézségeit tovább súlyosbítja az ukrán gabonaimport okozta piaci nyomás, az elszálló energiaárak és az aszályos időszakok következményei. Ebben a helyzetben a területalapú támogatások megvonása végzetes következményekkel járhat a magyar mezőgazdaságra nézve.
Belpolitikai viták és Brüsszel nyomása
A területalapú támogatások körüli vita nemcsak Brüsszel és Magyarország között zajlik, hanem a belpolitikai színtéren is komoly feszültségeket okoz. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője azzal érvelt, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalan, és az agrártámogatásokat környezetvédelmi szempontokhoz kellene kötni. Dömötör Csaba viszont úgy látja, hogy ezek az érvek valójában Brüsszel álláspontját erősítik, és a területalapú támogatások megszüntetése a magyar agrárium végét jelenthetné.
Ez a kicsi szuverenitásról való lemondás több százmilliárdos veszteséget okozna a magyar gazdáknak
– hangsúlyozta a politikus. A magyar kormány álláspontját erősíti az is, hogy több mint kétszázezer ember írta alá az agrárkamara petícióját a területalapú támogatások védelmében.
A kormány szerint a gazdák ebben a küzdelemben kizárólag a magyar kormány támogatására számíthatnak.
Politikai játszmák és korrupció Brüsszelben
A tervezett reformokat övező politikai viták mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a vádak, amelyek az Európai Bizottság és egyes civil szervezetek kapcsolatát firtatják.
Dömötör Csaba szerint nem kizárt, hogy „az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai korrupciós gépezetével állunk szemben”.
A politikus példaként említette Guy Verhofstadt ultraliberális politikus civilnek mondott aktivista csoportját, amely hatmilliárd forintnyi támogatást kapott uniós forrásokból.
Az eddigi vizsgálatok szerint több tízezer olyan szerződés is született, amely az európai, így a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott programokat takar.
Mi vár a magyar gazdákra?
Az Európai Unió 2028–2034 közötti költségvetésének vitái várhatóan 2025 elején kezdődnek meg, és ezek során dőlhet el véglegesen, hogy a területalapú támogatások rendszere fennmarad-e.
Ha Brüsszel tervei megvalósulnak, az az agrárszektor jelentős átalakulását vonhatja maga után, amely különösen súlyosan érintheti a magyar gazdákat.
A magyar kormány azonban eltökélt abban, hogy megvédje a gazdák érdekeit. A küzdelem a következő hónapokban várhatóan kiéleződik, és eldőlhet, hogy a magyar mezőgazdaság megőrizheti-e a jelenlegi támogatási rendszer adta biztonságot, vagy Brüsszel átalakítási tervei győzedelmeskednek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
