A Daily Mail információi szerint Donald Trump gyors megállapodást kíván tető alá hozni az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. A brit lap, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, egy lehetséges forgatókönyvet vázolt, amely szerint az amerikai elnök, Zelenszkij és Putyin már február végén egyeztene és április 20-ig kihirdetett tűzszünet révén véget érhetnek a harcok. A terv célja az orosz előrenyomulás megállítása, és egy olyan politikai rendezés kidolgozása, amely megakadályozná a konfliktus eszkalálódását.
![Trump béketerve véget vethet az orosz–ukrán háborúnak](https://cdn.magyarnemzet.hu/2025/02/HCG_QcLq4_FQQN_psMuvuy-_tfwaW37QA5wKe8x9Wlo/fit/1200/801/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VhZjEwNDg3Yzg1MDRjYTk5Y2Y4ZDI5NDBlN2Y1Mzc1.jpg)
(Fotó: NurPhoto via AFP)
A Daily Mail által közölt, tervezett megállapodás legfontosabb elemei közé tartozik, hogy
- Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz,
- el kell fogadnia az orosz befolyást az eddig megszállt területeken,
- az ukrán hadseregnek ki kellene vonulnia a Kurszk régióból.
A béketerv egy demilitarizált zónát is előirányoz, amelyet európai – esetleg brit – csapatok felügyelnének, de az Egyesült Államok nem venne részt ebben a műveletben.
Trump terve szerint Ukrajna kimarad a NATO-ból az orosz–ukrán háború után
A Daily Mail szerint a béketerv egyik legmeghatározóbb pontja Ukrajna NATO-csatlakozásának végleges elutasítása. Trump azt szeretné, hogy Ukrajna végérvényesen lemondjon erről a törekvéséről, és helyette más biztonsági garanciákban részesüljön.
Ez hatalmas változást jelentene Kijev politikájában, hiszen az ukrán vezetés eddig az euroatlanti integrációt tartotta elsődleges céljának.
Miközben a terv Ukrajna számára jelentős engedményeket követel, Moszkva számára sem feltétlenül kedvező. Oroszország ugyanis korábban a NATO keleti bővítésének teljes leállítását követelte, nem csupán Ukrajna kizárását. Emellett az amerikai béketerv nem tartalmaz egyértelmű garanciát az Oroszország elleni szankciók feloldására, ami komoly ellenállásba ütközhet a Kreml részéről.
A háború utáni helyreállítás az EU feladata lenne
A Daily Mail úgy tudja, hogy Trump béketervének gazdasági vonatkozásai komoly terhet rónának az Európai Unióra.
A háború által okozott pusztítás helyreállítása az előzetes becslések szerint egy évtized alatt akár 486 milliárd dollárt is felemészthetne, amelyet főként az európai országoknak kellene finanszírozniuk.
Ez a terv tehát az amerikai segítség csökkentésével járna, miközben az USA továbbra is katonai segélyt nyújtana Ukrajnának. A brit lap értesülései szerint Trump célja az, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon 2030-ig, amely hosszú távon stabilizálná az ország helyzetét. Ez azonban újabb vitákhoz vezethet Brüsszelben, hiszen számos tagállam ellenzi a gyorsított csatlakozási folyamatokat.
Tárgyalások februárban, tűzszünet áprilisban
A lap által vázolt béketerv menetrendje szerint február végén kerülhet sor az első hivatalos találkozóra Zelenszkij és Putyin között, amelyet a konfliktus végleges rendezését célzó tárgyalások követnének.
A tervek szerint április 20-án hirdetnék ki a tűzszünetet, amely véget vetne a harci cselekményeknek, majd május 9-ig hoznák nyilvánosságra a végleges megállapodás részleteit.
A Daily Mail hangsúlyozza, hogy a terv megvalósulása egyelőre bizonytalan, hiszen mind Moszkva, mind Kijev fenntartásokkal kezeli a kiszivárgott információkat. Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak már tagadta a megállapodás létezését, és azt állította, hogy a hasonló hírek az orosz propaganda részét képezhetik.
Moszkva óvatosan reagál
Oroszország egyelőre nem tett hivatalos bejelentést a Trump-féle béketervvel kapcsolatban, de Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy egyelőre „sok a szóbeszéd, de kevés a konkrétum”.
A Kreml továbbra is azt várja, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is ismertesse álláspontját, és biztosítékokat adjon arra, hogy az amerikai vezetés valóban hajlandó lenne engedményeket tenni Oroszországnak.
Bár a béketerv több eleme is Moszkva érdekeit szolgálhatja – például az ukrán NATO-tagság kizárása és a megszállt területek feletti orosz befolyás elismerése –, az orosz vezetés továbbra is a szankciók enyhítését és Ukrajna teljes demilitarizálását követeli. Ennek hiányában valószínűtlen, hogy a Kreml teljes mértékben elfogadná a tervet.
Donald Trump terve egy radikális fordulatot hozhat az orosz–ukrán háborúban, de a sikeréhez mindkét fél hajlandóságára szükség lenne, erről korábban a Magyar Nemzet is írt.
Zelenszkij egyelőre elutasító álláspontot képvisel, és ragaszkodik a nyugati támogatáshoz, miközben Moszkva további garanciákat várna. A következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek annak eldöntésében, hogy a háború valóban véget érhet-e Trump elképzelései szerint.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)