Az M23 szóvivője, Willy Ngoma a Reuters hírügynökségnek megerősítette: „Ott vagyunk.” A kongói hadsereg egyelőre nem kommentálta az eseményeket, miközben Bukavu utcáin pánik és káosz uralkodik. A helyi lakosok arról számoltak be, hogy a lázadók előrenyomulását lövöldözések és fosztogatások kísérték, többek között a Világélelmezési Program raktárát is kifosztották.
(Fotó: AFP)
Az M23 erői január végén elfoglalták Gomát, az ország keleti részének legfontosabb városát, majd gyorsan tovább nyomultak dél felé. Az afrikai nagy tavak térségében kulcsfontosságú kereskedelmi és logisztikai központnak számító Bukavu elesése az M23 2022-ben kirobbantott fegyveres felkelésének eddigi legnagyobb területi nyeresége. A lázadók szombaton minimális ellenállás mellett átvették a Bukavut kiszolgáló Kavumu repülőtér ellenőrzését. Ez az utolsó jelentős katonai akadály volt előttük, mielőtt elérték volna a több mint egymillió lakosú várost.
Kongóban súlyosbodik a humanitárius válság
Az afrikai államfők addisz-abebai csúcstalálkozóján a konfliktus kiemelt téma volt, és António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmeztetett:
Mindenáron el kell kerülni a regionális eszkalációt.
Az Afrikai Uniót közben egyre több kritika éri, amiért nem mutat kellő határozottságot a harcok megfékezésére.
A konfliktus kiszélesedésének veszélye most fokozódik. A BBC szerint „az ugandai hadsereg vezérkari főnöke, Muhoozi Kainerugaba nyíltan megfenyegette a kongói Bunia városát, mondván, hogy megtámadja azt, ha az ottani erők nem adják meg magukat 24 órán belül.” A térség történelmi példái azt mutatják, hogy hasonló fenyegetések könnyen átterjedhetnek egy újabb, egész régiót érintő háborúvá.
Ruanda továbbra is tagadja, hogy katonai támogatást nyújtana az M23 számára, bár az ENSZ szakértői szerint Kigali körülbelül négyezer katonát állomásoztat Kongóban, és de facto irányítja a lázadócsoportot. A bukavui események a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének több évtizedes instabilitását és az ásványkincsek feletti ellenőrzésért folytatott harcokat tükrözik. A kérdés most az, hogy a nemzetközi közösség képes lesz-e megállítani a térség újabb pusztító háborúba süllyedését.
Borítókép: A Vöröskereszt és helyi segítőik tömegsírba temetik a harcok áldozatait a gomai temetőben 2025. február 4-én (Fotó: AFP)
