Lengyelország két okból is a NATO legnagyobb katonai költekezője: Amerika közel tartása és Oroszország távol tartása érdekében, mondta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter, írja a Politico.

Idén Lengyelország a bruttó hazai termék 4,7 százalékát kívánja a hadseregére költeni, többet, mint bármely más szövetségi tag. Ennek nagy részét új fegyverekre fordítják, hogy modernizálják és bővítsék a lengyel fegyveres erőket. Kosiniak-Kamysz becslése szerint 55-60 milliárd dollárt költöttek amerikai felszerelésre.
Varsóban azt remélik, hogy ezek a számok hatással lesznek Donald Trumpra és új kormányára.
Megmutathatjuk az új Trump-kormányzatnak, hogy azt a két feltételt, amelyet Trump elnök gyakran hangsúlyoz: a védelmi kiadásokat, amelyek a NATO-ban a legmagasabb szinten vannak, és a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat az amerikai vállalkozások számára, a legmagasabb szinten valósítjuk meg Európában.
– mondta a lengyel védelmi miniszter.
„Ez egyfajta biztosítási kötvény” – tette hozzá, amit szerinte a többi európai országnak is követendő példa.
„Európának többet kellene befektetnie a biztonságba, hogy megtartsa az amerikaiak jelenlétét Európában, és nem azért, hogy leváltsa őket” – mondta.

Varsó másik célja Oroszország megijesztése
„Minden forgatókönyvre készen kell állnunk, ezért fektetünk be annyi pénzt a fegyverkezésbe. A NATO-nak két feladata van: az elrettentés és a védelem” – mondta Kosiniak-Kamysz.
„Annyit kell befektetnünk, hogy az Oroszországi Föderáció tisztában legyen azzal, hogy egy bármely NATO-tagállam vagy Lengyelország elleni támadás teljesen kiszámíthatatlan és tragikus következményekkel járna.”
Az új amerikai elnök azt akarja, hogy a NATO-tagországok védelmi kiadásai a GDP öt százalékára emelkedjenek, ami hatalmas ugrás a jelenlegi, legalább 2 százalékos célhoz képest.
Észtország és Litvánia is támogatja Trump javaslatát és Lengyelország szerint is az öt százalék ambiciózus cél, de szükséges. Az emelés mértékét a júniusi hágai NATO-csúcstalálkozón fogják megvitatni. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az új cél „három százaléktól feljebb” lesz.
Kosiniak-Kamysz kétségeit fejezte ki, hogy Kijev megkaphatja a remélt meghívást a NATO-ba, mivel ehhez egyhangú döntés szükséges.