Emmanuel Macron döntése, hogy Richard Ferrand-t állítja Franciaország legmagasabb, alkotmányos bíróságának (Conseil Constitutionnel) élére, már azelőtt komoly vitákat váltott ki, hogy a bejelentés hivatalossá vált volna. Az intézmény, amely döntéseivel az alkotmányosság felett őrködik, hamarosan határozatot hoz egy olyan ügyben, amely közvetlen hatással lehet Marine Le Pen politikai jövőjére.
Fotó: AFP
Szánthó Miklós Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha hasonló kinevezés Magyarországon történne, az Európai Unió és a nyugati sajtó azonnal antidemokratikus lépésként bélyegezné meg.
Tessék mondani, ez már a demokrácia?
– tette fel a kérdést. Jogászok és politikai elemzők szerint Ferrand kinevezése alááshatja a testület függetlenségébe vetett közbizalmat. Benjamin Morel alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy Ferrand szoros kapcsolata Macronnal megkérdőjelezheti a testület pártatlanságát, különösen akkor, ha döntése kedvezőtlenül érinti Le Pent.
Macron hatalmának kiterjesztése?
A francia politikai ellenzék szerint Ferrand kinevezése világos jele annak, hogy Macron saját érdekeit helyezi előtérbe a demokratikus intézmények függetlenségével szemben. Jean-Éric Schoettl, a Conseil Constitutionnel korábbi főtitkára is úgy véli, hogy a testület vezetőjének „minden gyanú felett állónak” kellene lennie.
Szánthó szerint az ügy nemcsak a francia belpolitika, hanem az egész európai demokrácia szempontjából is tanulságos.
Most akkor képzeljük ezt el magyarországi helyzetben, és az EU reakcióját...
– írta. Szerinte ez újabb példája annak, hogy a nyugati politikai elit más mércét alkalmaz a saját országában, mint Közép-Európában. A viták ellenére Ferrand jelölésének visszautasítása nem tűnik valószínűnek. A kinevezés parlamenti jóváhagyásához a két ház jogi bizottságainak háromötödös többsége szükséges, amelyet Macron támogatói jelen állás szerint megakadályozhatnak.
Borítókép: Emmanuel Macron (Fotó: AFP)
