A Kreml egy magas rangú tárgyalócsoportot állított össze, amely közvetlen megbeszéléseket folytatna az Egyesült Államokkal az orosz–ukrán háború lezárásáról – értesült a CNN. Bár Moszkva hivatalosan még nem jelentette be a tárgyalók névsorát, a források szerint a delegációban politikai, hírszerzési és gazdasági vezetők is helyet kapnak.
![Kirill Dmitrijev szerepe döntő lehet az orosz–ukrán háborúban](https://cdn.magyarnemzet.hu/2025/02/00avz612tycm6CJcP_gDIufYW3HyQmoU8MZXFTKQAmE/fit/1200/773/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZmNzdjOTdjZTNlYTQ0NTZhYmRjODc4NGZlYThhNDA4.jpg)
(Fotó: AFP)
A tárgyalódelegáció egyik kulcsfigurája Kirill Dmitrijev, aki Putyin egyik közeli tanácsadója, és az orosz állami vagyonalap vezetője. Dmitrijev korábban aktív szerepet játszott az amerikai tanár, Marc Fogel oroszországi szabadon bocsátásában, amelyet Steve Witkoff amerikai közel-keleti megbízottal, valamint a szaúdi trónörökössel, Mohammed bin Szalmánnal együtt koordinált.
Dmitrijev nem csupán gazdasági szakemberként, hanem politikai kapcsolatépítőként is jelentős szerepet játszik.
Nyíltan támogatta Donald Trump visszatérését az elnöki székbe, és úgy véli, hogy Trump győzelme „új lehetőségeket nyit Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak újraindítására.” Az orosz–amerikai tárgyalások egyik központi kérdése várhatóan a nyugati szankciók enyhítése lesz, amelyek súlyosan érintették az orosz gazdaságot.
Az orosz–ukrán háború és a szankciók kérdése
A CNN értesülései szerint a Kreml egyik fő törekvése, hogy az amerikai tárgyalások révén csökkentse a Moszkvára kivetett gazdasági szankciókat. Dmitrijev, aki az orosz állami vagyonalap vezetője, már korábban is fontos szerepet játszott az amerikai kormányzatokkal folytatott háttéregyeztetéseken.
A nyugati szankciók az orosz gazdaság számos kulcságazatát sújtották, különösen az energiaipart, a pénzügyi rendszert és a technológiai fejlesztéseket. Az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások jelentősen megnehezítették Oroszország hozzáférését a nemzetközi piacokhoz.
Moszkva célja, hogy a háború lezárásával párhuzamosan elérje a szankciók feloldását vagy legalább enyhítését, ami lehetővé tenné az orosz gazdaság stabilizálását. A Kreml várhatóan azzal érvel majd, hogy az Egyesült Államoknak is érdeke a feszültség csökkentése és a globális gazdasági stabilitás helyreállítása.
Dmitrijev és az amerikai kapcsolatok
Kirill Dmitrijev a Kreml egyik legfontosabb kapcsolattartója az Egyesült Államok felé, és már korábban is szerepet játszott az orosz–amerikai háttértárgyalásokban. A Harvardon és a Stanfordon végzett közgazdász korábban a McKinsey tanácsadócégnél és a Goldman Sachs befektetési banknál dolgozott.
Dmitrijev az első Trump-adminisztráció idején is kapcsolatot tartott fenn amerikai tisztviselőkkel, és a jelenlegi republikánus vezetéshez is közel áll. Az amerikai pénzügyminisztérium 2022-ben szankciókat vetett ki rá, „Putyin közeli szövetségeseként” jellemezve őt.
A CNN szerint a Kreml döntése, hogy Dmitrijevet bevonja a tárgyalásokba, azt jelzi, hogy Moszkva nemcsak a háború befejezéséről, hanem a nyugati szankciók csökkentéséről is megállapodást szeretne kötni.
Mit lép az Egyesült Államok?
Egyelőre nem világos, hogy az amerikai kormányzat hajlandó-e közvetlen tárgyalásokat folytatni az orosz féllel. Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok következetesen támogatta Ukrajnát katonai és pénzügyi segítséggel, miközben szankciókkal sújtotta Oroszországot.
Donald Trump visszatérése azonban új helyzetet teremthet, mivel a volt elnök többször is bírálta az Ukrajnának nyújtott segítség mértékét, és jelezte, hogy közvetlen tárgyalásokat szorgalmazna Moszkvával.
Dmitrijev szerint Trump újraválasztása lehetőséget adhat az amerikai–orosz kapcsolatok „újraindítására”, de kérdés, hogy Washington mennyire lesz nyitott Moszkva követeléseire. A Kreml lépése mindenképpen jelentős fordulatot jelez az orosz diplomáciában, amely eddig elzárkózott a nyugati hatalmakkal folytatott közvetlen tárgyalásoktól. Az orosz–ukrán háború jövője szempontjából döntő lehet, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e komolyan venni Moszkva kezdeményezését, és hogy a tárgyalások során milyen feltételeket támaszt a béke eléréséhez.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)