Szijjártó Péter: Donald Trump az egyetlen, aki ráveheti a harcoló feleket a háború befejezésére

Donald Trump hivatalba lépése véget vet a liberális véleményterrornak, és elhozza a reményt az orosz–ukrán háború lezárására – mondta lapunknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető szerint a magyar uniós elnökség példátlanul sikeres volt, az EU számára pedig jelzésértékű, hogy a Patrióták a semmiből a harmadik legnagyobb pártcsoporttá váltak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

– Donald Trump hivatalba lépésével új korszak köszöntött be a világpolitikában. Mit hozhat ez a változás a világnak?

– Először is azt, hogy lett egy olyan vezetője a nyugati világnak, aki leszámol a nemzetközi liberális mainstream globális diktatúrájával. Van egy vezető, aki nyíltan és őszintén beszél a keresztény értékek és közösségek fontosságáról, aki nyíltan és őszintén beszél arról, hogy a béke sokkal jobb, mint a háború. Ezek mind olyan témák, amelyeket korábban a woke-megközelítés és a nemzetközi liberális mainstream abszolút leuralt, és véleménydiktatúra uralkodott ezeken a területeken a világban. Ha valaki békéről beszélt a háborúval szemben, ha valaki a keresztény közösségek fontosságáról, a család fontosságáról beszélt a genderideológiával szemben, ha valaki a migráció ellen foglalt állást, azt azonnal próbálták hitelteleníteni, stigmatizálni és kizárni a nemzetközi politikai diskurzusból. Tehát egy nagy, nemzetközi liberális véleményterror uralkodott a világban, amelyet Donald Trump megtört és ez nekünk, akik ezen véleménydiktatúrának az elszenvedői voltunk, azt hiszem, a legjobb hír, ami csak létezhet.

Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)

– Mit hozhat konkrétan a magyar–amerikai kapcsolatok szempontjából a kormányváltás Amerikában?

– Az aranykort. Az elmúlt négy esztendőben a magyar–amerikai kapcsolatrendszer abszolút mélypontra került. Nem is tudom, hogy az elmúlt évtizedekben, mondjuk 1990 óta voltak-e ilyen mélyen a magyar–amerikai kapcsolatok. Először is, a demokrata adminisztráció folyamatosan beavatkozott Magyarország belügyeibe, ennek ugye első számú képviselője maga a nagykövet volt, aki ellenzéki aktivistaként gyakorlatilag napi részese volt a belpolitikai történéseknek Magyarországon. A demokrata kormány nem csinált titkot abból, hogy mindenképpen destabilizálni akarta a helyzetet Magyarországon, nem csinált titkot abból, hogy más kormányt akart látni, hogy politikánk megváltoztatását akarta, és bele akart nyomni minket egy háború-, migráció- és genderpárti politikába. Mivel ennek mi ellenálltunk, ezt nem igazán tudták megemészteni és mire vélni, ezért a kapcsolatrendszer mélypontra került.

Most, miután olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki a világpolitika legfontosabb kérdéseit ugyanúgy vagy nagyon hasonlóan látja, mint mi, ez a politikai nyomás lekerült rólunk. Azzal, hogy egy velünk baráti kapcsolatban lévő elnök került hivatalba az Egyesült Államokban, az elmúlt időszak kártéteményeit most ki lehet javítani. 

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást újra lehet kötni, Magyarország vissza tud kerülni az ESTA rendszerben az őt megillető helyre, elzáródnak azok a csatornák, amelyek a magyarországi politikai folyamatokba történő beavatkozásokra vonatkoztak, és a Biden-adminisztráció bosszújából fakadó intézkedések is revízió alá kerülnek. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezen a területen csak és kizárólag jó hírekkel szembesülünk.

– Az egyik fontos kérdés, amiben egyetértés van Trump és a magyar kormány között, az a béke kérdése az orosz–ukrán háborúban. Mennyire nehezíthetik meg Trump béketeremtő törekvéseit azok az intézkedések, amiket elődje, Joe Biden amerikai elnök hozott a hivatali ideje utolsó időszakában, például az amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi célpontok ellen történő bevetéséről?

– Szerintem Donald Trump béketörekvéseit alapvetően két dolog nehezíti meg nagyon. Az egyik az, hogy az előző amerikai adminisztráció szakítva a szokásjoggal és a politikai kulturáltság alapjaival, olyan intézkedéseket hozott, amelyek teljesen ellentétesek az új elnök és az őt megválasztó többség akaratával. Ez komoly bizonyítványt állít ki arról, hogy a demokraták hogyan gondolkodnak magáról a demokráciáról. A másik dolog, ami nehezíti a béketörekvések sikerét, az az európai viselkedés, hiszen az európai liberális politikusok továbbra is hajszolják bele Ukrajnát a háborúba, az újabb emberveszteségbe, az újabb rombolások elszenvedésébe.

Ugyanakkor én azt gondolom, hogy Donald Trump az egyetlen olyan politikus ma a világon, aki kellő hitelességgel és erővel rendelkezik ahhoz, hogy a háborúzó feleket rávegye a háború befejezésére, ezért mi nagy várakozásokkal vagyunk a következő hetek és hónapok előtt, hogy Donald Trump tiszteletre méltó erőfeszítései mikor és milyen hatással járnak majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Havran Zoltán)

– Lehet azzal kapcsolatban jósolni, hogy ez milyen időtávon valósulhat meg?

– Azért nehéz, mert három éve zajlik a háború, és ebben a három évben elképesztő veszteségeket, károkat és sérelmeket okoztak egymásnak a háborúzó felek. Ezért ők önszántukból nyilvánvalóan nem fognak leülni a tárgyalóasztal köré. Ezért kell egy olyan külső hatás, kényszer, biztatás, inspiráció, amire ez megtörténik, és ez csak az amerikai elnöktől jöhet. Ugyanakkor nem csak rajta múlik a dolog, hiszen nem ő háborúzik. Itt nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy a realitás meg a háborúról kialakított percepció nagymértékben különbözik egymástól, ugyanis a csatatéri realitás Oroszország előnyét mutatja. A csatatéren Oroszország nap mint nap újabb és újabb területeket szerez, így tehát a kérdés az, hogy mikor tud létrejönni egy olyan megállapodás, amely ennek a háborúnak a végét elhozza.

– Még egy kicsit Ukrajnánál maradva, európai uniós tagságra pályázik az ország, viszont olyan döntéseket hoztak az elmúlt időszakban többször is, amelyek veszélyeztetik több európai uniós ország energiabiztonságát, például Magyarországét is. Mit mond ez el az ukrán vezetésről, illetve mi a jelentősége annak az EU-s nyilatkozatnak, amit körülbelül két héttel ezelőtt sikerült elfogadtatni?

– Ukrajna úgy viselkedik, mintha ő lenne tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, nem mi. Ukrajna sok esetben rendkívül agresszív és udvariatlan módon beszél velünk és más európai uniós tagországgal. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Mindez rámutat az Európai Unió gyengeségére is, mert alapesetben én azt gondolom, hogy egy ilyen esetben az európai intézményeknek, mondjuk az Európai Bizottságnak a tagok mellett kellene kiállnia, és nem a tagjelöltet kellene képviselnie a tagországokkal szemben. De jól láthatóan az Európai Bizottság von der Leyen asszonnyal az élén, teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.

Ez az Európai Bizottság az elmúlt öt évben óriási károkat okozott az Európai Uniónak, ennél nagyobb károkat már csak Ukrajna csatlakozása okozhatna. Arról nem is beszélve, hogy hogyan beszélhetnénk komolyan annak az országnak az európai uniós tagságáról, amely európai uniós tagországok energiabiztonságát veszélyezteti, vagy amelyik napról napra egyre jobban megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Azt hiszem, hogy európai uniós tagságról komolyan nem lehet beszélni egy ilyen ország vonatkozásában, amely már akkor súlyosan sérti az Európai Unió biztonsági érdekeit, az oda tartozó kisebbségek jogait, mielőtt egyáltalán komoly fázisba jutottak volna a csatlakozásáról szóló tárgyalások.

Azért az Európai Bizottságtól kértünk garanciákat az energiaellátásunk biztonságára, és nem az ukránoktól, mert az ukrán ígéretekkel már tele a padlás. És innentől kezdve ez igenis az Európai Bizottságnak és Brüsszelnek a felelőssége, hogy egy tagjelölt ne packázhasson az egész Európai Unióval vagy egyes tagállamok energiabiztonságával.

– Nemrég zárult le a magyar uniós elnökség, amelynek során komoly eredményeket sikerült elérni. Hogyan, milyen csaták árán sikerült ez ilyen ellenszélben?

– Azoknak az ellenkezéseknek, amikkel szembe kellett néznünk, egy része gyerekes volt, tényleg óvodai szint. Amikor az Európai Unió külügyi főképviselője abban éli ki magát, hogy nem Budapestre, hanem Brüsszelbe hívja össze informális ülésre az Európai Unió külügyminisztereit, azon az ember már tényleg csak mosolyogni tud, de olyan szánakozva. Amikor mi átvettük az elnökséget, meghatároztunk néhány célt, például azt, hogy az Európai Unió versenyképessége érdekében tegyünk lépéseket. Sikerült elfogadni egy olyan közös álláspontot, amely az Európai Unió versenyképességének javítását tűzi ki célul, és amely feladatokat ad abizottságnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Hogy ezek végrehajtása mennyire lesz sikeres a bizottság szempontjából, azt nem tudjuk, de a tanács elvégezte a munkáját. Fontos célkitűzésünk volt a nyugat-balkáni bővítés elősegítése. Montenegróval és Albániával jelentős lépéseket tudtunk tenni, olyan lépésekre került sor, amelyekre évekig vagy évtizedekig nem vagy alig kerülhetett. Albániával csatlakozási fejezeteket nyitottunk meg, Montenegróval pedig kitárgyalt fejezeteket zártunk le.

Szintén fontos célunk volt, hogy Romániát és Bulgáriát a nemzeti érdekekkel egyező módon besegítsük a schengeni övezetbe. Ez is megtörtént, bár sokan próbáltak ennek is keresztbe tenni, de végül sikerrel jártunk. Úgyhogy én azt gondolom, hogy példátlanul sikeres volt a magyar elnökség. Nem nagyon tudnék mondani olyan elnökséget az elmúlt időszakból, amely a magyar elnökséghez mérhető sikereket ért volna el.

– Milyen változást hozott az európai politikában az, hogy megalakult a Patrióták Európáért képviselőcsoport, és mik a pártszövetség eddigi legfontosabb eredményei?

– Először is, akinek még volt naiv illúziója arról, hogy Európában a liberálisok meg a baloldal komolyan veszi a demokráciát, az ezekkel leszámolhatott. Gyakorlatilag a liberálisok, a baloldal, semmibe veszik az emberek akaratát, lenézik azokat az embereket, akik nem a liberális fütty alapján táncolnak. Az Európai Parlament harmadik legnagyobb csoportja jött létre, amelyet minden európai uniós pozícióból kizárt a liberális baloldali többség. Rajtunk gyakran kérik számon, hogy nem hajtunk végre brüsszeli javaslatokat, mintákat. Érdemesnek tartom megfontolni, hogy ezt a brüsszeli, strasbourgi parlamenti mintát akár Magyarországon is alkalmazzuk.

Legyünk Brüsszel kiváló tanítványai a parlamenti működés terén, és fontoljuk meg, hogy esetleg nem kéne a brüsszeli mintát követni akkor, amikor a magyar parlamentben a pozíciókat elosztjuk. Ugyanis a magyar parlamentben az ellenzéki pártoknak van parlamenti alelnöki helye, bizottsági elnököket és alelnököket adnak. Mindezt ellehetetlenítették a harmadik legnagyobb pártcsalád számára az Európai Parlamentben. Érdekes módon a magyar ellenzék itt nem tiltakozik. Ha a magyar parlamentben hasonló történne, az ENSZ-kéksisakosokat hívnák ide a demokrácia halálát vizionálva.

Másrészt viszont vízválasztónak tartom a Patrióta frakció megalakulását abból a szempontból is, hogy a semmiből a harmadik legnagyobb pártcsoport lett. Ez is mutatja, hogy a lázadás a fennálló brüsszeli cinizmussal, bürokráciával, woke-kal, ideológiai diktatúrával szemben egyre erősebb, és a Patrióta frakció ezt a Brüsszellel szembeni lázadást képviseli.

Egyre erősebbek a Patrióták Európában is (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

– És hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban ezt a változást? Hogyan lehet azokat a parlamenti alelnöki és bizottsági elnöki pozíciókat megszerezni, amelyek egyébként járnának a szokásjog alapján?

– Úgy, hogy választásokat kell nyerni, hogy minél több országban a patrióta erők határozzák meg a politikai irányt. Ugye választást nyert az osztrák testvérpártunk, amellyel szemben mindenfajta taktikát bevetnek annak érdekében, hogy a demokratikus népakarat ellenére se vezethesse az országot. Jó esélye van szeptemberben választást nyernie a cseh testvérpártunknak, mint ahogy Hollandiában is a testvérpártunk nyerte meg a választást és lett a legnagyobb parlamenti erő. Az olasz testvérpártunk is a kormányzó koalíció részese Olaszországban, és a francia testvérpártunk is megnyerte a legutóbbi francia parlamenti választást.

Több mint egymillióval több szavazatot szerzett, mint a második, csak az ottani választási rendszer miatt a parlamenti helyek száma és az emberek által leadott szavazatok között kicsi az összefüggés. Érdekes módon ezt senki nem kritizálja, míg a magyar választási rendszerben minden egyes szabály vagy változtatás a nemzetközi kritikáknak a középpontjába kerül. Gyakorlatilag az történt, hogy Le Pen pártja egymillióval több szavazatot kapott, mint a második, képviselői helyek tekintetében meg sok-sok tucattal kevesebbet.

De ugyanez van Nagy Britanniában is, ott a Reform UK-nek öt képviselője van, a liberális demokrata pártnak hetvenkettő, holott a Reform UK két százalékkal több szavazatot kapott a választáson. De erre azt mondom, hogy ehhez nekünk, magyaroknak nincs közünk, ha a briteknek így jól van, lelkük rajta, csak akkor minket meg ne bíráljanak a saját rendszerünk miatt, ami sokkal jobban leképezi a népakaratot.

– Egyre több európai ország mond nemet az illegális migrációra, főleg az elmúlt időszak különböző eseményei kapcsán. Lát-e arra valamilyen esélyt, hogy európai szinten is megvalósuljon az, amit a magyar kormány már régóta szorgalmaz, hogy ne hozzuk ide a problémát, hanem ott próbáljunk segíteni, ahol az felmerül?

– Én úgy látom, hogy egyre többen ismerik fel az illegális migráció veszélyeit Európában. Az emberek között, azt hiszem, egyértelmű támogatottsága van a migrációellenes politikának. Ez a kormányzati politikák szintjére még nem érkezett meg. Nézzük csak meg, mi van Németországban, ahol az emberek hetven százaléka a felmérések szerint szigorúbb fellépést követel az illegális migrációval szemben, de politikailag mégsem sikerül ezeket a döntéseket meghozni. Magyarországon olyan kormányzás zajlik, amely a népakaraton alapul, és a magyar emberek világossá tették egy népszavazáson, hogy ők nem kérnek az illegális migrációból. Ezért mi azt meg is akadályozzuk, meg is állítjuk és akármilyen migrációs politika lesz Európában, Magyarországra nem jöhetnek illegális migránsok mindaddig, amíg mi kormányzunk.

Tömegével érkeznek az illegális migránsok Európába (Fotó: NurPhoto via AFP)

– Németországgal kapcsolatban most a közelgő választások fényében lát valamilyen esélyt arra, hogy ez változzon?

– Nem tudjuk. Egy dolog biztos, hogy a német politikában a jövőt képviselő párt, az Alternatíva Németországnak egy hozzánk nagyon hasonló pozíciót képvisel a migráció tekintetében. Nyilvánvalóan, ha ennek a pártnak befolyása lesz a jövőben a német kormányzati politikára, akkor változás várható, ami nekünk is jó lenne, hiszen, hogyha Európa legerősebb országa hozzánk hasonló migrációs politikát folytat, az nekünk jó hír.

– Ha Magyarország szempontjából egyetlen külpolitikai célt kellene kiemelni az idei évre, mi lenne az?

– Az, hogy a magyar gazdaság növekedését a külpolitikai és külgazdasági oldalról a lehető legjobban alá tudjuk támasztani. A geopolitikai helyzet miatt az Európai Unió, illetve az európai kontinens egyik országaként Magyarország rendkívüli kihívásokkal szembesült. Gondoljunk bele, a háború nyomán bevezetett szankciók és az energiaár-emelkedés olyan inflációt hoztak, amely ellen nagyon keményen kellett küzdeni, hogy az embereket megkíméljük vagy legalábbis az infláció hatásait csökkentsük az emberek mindennapi életére. Gondoljunk bele, hogy ezek a szankciók, amelyek miatt az infláció kialakult, mennyi fejlesztési és növekedési lehetőséget vettek el Magyarországtól, a magyar emberektől! Most azon kell dolgozni, hogy ezeket mind visszaadja nekünk az élet, ha szabad így fogalmazni. Továbbra is az a célunk, hogy a gazdasági semlegesség stratégiáját végrehajtva a külpolitika minél jobban alá tudja dúcolni a magyar gazdaság növekedési pályáját az idei esztendőben is, és ebből a szempontból nagyon jó jeleket látunk, hiszen a szélrózsa bármely irányába tekintve azt látjuk, hogy a Magyarországra irányuló beruházások egyre nagyobb mértéket öltenek.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Havran Zoltán)