Ukrajna és Kongó a ritkafémek árnyékában

Ukrajna és a Kongói Demokratikus Köztársaság jelentős ritkaföldfém-lelőhelyekkel rendelkezik, bár a pontos számuk és a kitermelt mennyiség pontos adatai nem nyilvánosak. Mindkét országban harcok dúlnak.

Lebombázott épületek Fotó: AFP Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború amerikai béketörekvései is számításba veszik a ritkafémlelőhelyek meglétét és felhasználhatóságát. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Kongóban az M23 fegyveres csoportot gazdasági érdekek is kötik a vérengzéshez, mivel egy jelentős ritkafémet, koltánt exportál Ruandába az ENSZ jelentései szerint. Az említett szomszédos ország támogatta is az M23 fegyvereseit.

Kongó is gazdag a ritkafémekben (Fotó: AFP)

A ritkafémek felhasználása rendkívül széles körű. Repülőgépek, műholdak, atomerőművek, képernyők, számítógépek, okostelefonok, tankok és autók gyártásánál is használnak ritkafémeket, így jelentős gazdasági teljesítmény is függhet ezeknek az erőforrásoknak a birtoklásától.

Nemrég elhalasztották Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J. D. Vance amerikai alelnök találkozóját a müncheni biztonságpolitikai konferencián, miután az Egyesült Államok több időt kért az ukrán partnerségi megállapodás tervezetének átvizsgálására, amely az ukrán ásványkincsekhez való hozzáférést kötheti a jövőbeni amerikai támogatáshoz. Ezzel párhuzamosan Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kiemelte Ukrajna stratégiai jelentőségét az EU számára, mivel az ország jelentős mennyiségű, az EU számára is kritikus nyersanyaggal rendelkezik, beleértve az uránt, lítiumot és titánt. Ez a partnerség segíthet csökkenteni az EU függőségét Oroszországtól.

Smihal a Politicóban megjelent írásában rámutatott, hogy Ukrajna rendelkezik az EU által kritikusnak minősített harminc nyersanyagból 22-vel. Kiemelte Ukrajna jelentős urántartalékát, amely lehetővé teszi a saját energiaellátás biztosítását és az exportot is, különösen a növekvő európai atomenergia-igényre tekintettel.

Ukrajna Európa legnagyobb lítiumtartalékaival is rendelkezik, ami kulcsfontosságú az elektromos járművek és más technológiák számára.  

Smihal hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész vegyes tulajdonú vállalatokat létesíteni az EU-val ezen a területen, ami stratégiai előnyt jelentene az unió számára. Ukrajna a világ tíz legnagyobb titántartalék-birtokosa között is szerepel, és képes lenne helyettesíteni Oroszországot a titánpiacon, erősítve az EU polgári és katonai iparát. 

Humanitárius válság és menekültek

A jelenlegi harcok Kongóban egy évtizedek óta tartó konfliktus eredményei, valamint a világ legnagyobb humanitárius válságát okozták, hétmillió menekülttel és több millió éhezővel.  

A második világháború óta ez a leghosszabb és leghalálosabb fegyveres konfliktus, több mint hatmillió áldozattal. A politikai instabilitás, az etnikai feszültségek és a harcok milliókat kényszerítettek menekülésre. Jelenleg mintegy hétmillió belső menekült van az országban, és több mint huszonhétmillió ember éhezéssel küzd.

A konfliktus következményei generációkon átívelnek. A menekülttáborokban élők gyakran kénytelenek újra és újra menekülni a harcok és a természeti katasztrófák elől. A spontán kialakuló táborokban az ellátás gyakran kaotikus, a segélyszervezetek pedig nehezen tudnak lépést tartani a szükségletekkel. 

Az ENSZ azzal vádolja az M23-at, hogy gyermekeket végzett ki

Sajtótájékoztatóján Ravina Shamdasani, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szóvivője elmondta, a szervezet bizonyítékokat szerzett arról, hogy a Ruanda által támogatott M23 a Kongói DK-ban lévő Bukavu város elfoglalása után gyerekeket mészárolt le, egyúttal felszólította a milíciát és a ruandai kormányt, tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius törvényeket.

A szóvivő emellett kiemelte azt is, hogy a térségben „kaotikus a helyzet”, és még mindig több olyan beszámoló van a szervezet asztalán, amelyet egyelőre nem tudnak megerősíteni vagy ellenőrizni.

Nem tudjuk pontosan a lemészárolt gyerekek számát sem, de nagyon sok beszámolónk van

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az atrocitásokról a közösségi médiára is felkerültek videófelvételek. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a régióban a helyzet „rohamosan romlik”, hozzátéve, hogy kórházakat és humanitárius segélyeket raktározó épületeket is érnek támadások. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt, a konfliktus kiszélesedésére figyelmeztetve, és sürgette a feleket, hogy térjenek vissza a párbeszédhez.

Kedden Francois Moreillon, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) munkatársa a sajtónak azt mondta, már húsz holttestet találtak Bukavuban.

Az ENSZ által összegyűjtött értesülések szerint a milícia legalább három gyereket ölt meg, akikről úgy tudni, hogy a harcok helyszínén talált fegyvereket gyűjtötték össze, és amikor nem voltak hajlandók azokat átadni az M23-nak, a milicisták megölték őket. Az M23 vasárnap vonult be Bukavuba, Dél-Kivu tartomány székhelyére, miután január végén már elfoglalta a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének legnagyobb, stratégiai fontosságú és nyersanyagban gazdag városát, Gomát.

Az ENSZ szerint mintegy négyezer ruandai katona segíti a lázadókat, akikkel a kongói hadsereg, valamint a támogatására érkezett dél-afrikai és burundi csapatok állnak szemben. 

A kinshasai kormány azt veti Kigali szemére, hogy a kongói DK ásványi kincseire akarja rátenni a kezét, Ruanda azonban tagadja, hogy csapatai jelen lennének a szomszédos országban.

Borítókép: Lebombázott épületek (Fotó: AFP)