És talán manapság mindkettőre nagyobb szükségünk van, mint valaha. Támadás alatt áll szabadságunk, a békénk, és támadás alatt áll hitünk is
– húzta alá ünnepi beszédében a miniszter. Úgy fogalmazott:
nemzeti identitásunk alapjait akarja az új birodalom eltörölni, a teremtett világ rendjét akarják átírni.
Ezért szükség van a magyarok évszázadok által edzett erejére, a Teremtőbe vetett hitükre. A nemzeti ünnep alkalmából díszbe öltözött háromszéki városban az idén is felvonulással kezdődött az ünnepség. A helyi iskolák diáksága mellett huszárok, hagyományőrző csoportok és a környező falvak szekereken érkező képviselői vonultak fel magyar és székely zászlókat lobogtatva a főtéri ünnepség helyszínére, a Gábor Áron-szoborhoz. Hankó Balázs ünnepi beszédében a márciusi ifjak 12 pontjának kezdő sorát idézte. „Legyen béke, szabadság és egyetértés”, rámutatva: azóta sem sikerült egyértelműbben leírni, mit kíván a magyar nemzet. Háromszéki származására utalva felidézte: nagyapja történetei és a család története elevenedik meg itt, amely összefügg a magyarság történelmével.
Tudjuk jól, érezzük, történjen bármi is: összetartozunk
– mondta. Emlékeztetett, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet egyik legfontosabb szuverenitásküzdelme volt, és a magyarság történelmében soha semmi nem maradt következmények nélkül.
Ez is arra int bennünket, hogy a magyarok sorsával – bárhol is éljenek a Kárpát-hazában – gondosan és pontosan kell bánnunk. Különösen azoknak kell így tenniük, akik vállalják a képviseletüket: akik a magyarok képviseletét vállalják, és nem másokat képviselnek a magyarokkal szemben
– hangsúlyozta. Rámutatott: Gábor Áron városában kötelezi az ünneplőket a tüzérőrnagy emléke, hogy a vasból, rézből ágyút és harangot is lehet önteni.
Harang és ágyú ’48–49 címere, mindkettő a magyart védi. A magyar, székely pedig, ahogy tette történelmében, most is védi Európát, védi a normalitást
– fogalmazott Hankó Balázs. Arra is kitért, hogy a nemzeti ünnepen nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Fejedelmek aranya kiállítás, amelyet a román hatóságok el akartak bürokráciázni, de a magyar hatóságok nem engedték, hogy összetartozásunkat meggátolják.
Ezért a jegyekből származó bevétel fele a székelyföldi múzeumokhoz kerül, létrejön a kulturális unió Erdéllyel
– mondta. Emlékeztetett, hogy a magyar uniós elnökség alatt valósult meg Románia schengeni csatlakozása, ami az erdélyi, székelyföldi és anyaországi magyarok, magyar vállalkozások, intézmények közötti kapcsolatot is könnyebbé teszi.
Ágyú és harang, erő és hit. Ezzel acélozzuk összetartozásunk, ezzel üzenjük szerte a világnak: maradunk és leszünk erős magyarok és székelyek hosszú-hosszú évszázadokon és évezredeken túl is
– zárta beszédét a miniszter.
