Tegnap volt három éve, hogy Maia Sandu, Moldova elnöke aláírta Moldova hivatalos kérelmét az Európai Unióhoz való csatlakozásra. – Azóta Moldova egy átalakító utazáson ment keresztül, és folyamatosan közeledik az Európai Unióhoz. Lenyűgözött, hogy az önök országa mennyi mindent elért ebben a három, kihívásokkal teli évben. Tisztelettel adózom mindazoknak, akik keményen dolgoztak azért, hogy ez az út sikerrel járjon – a helyi és nemzeti hatóságoknak, a gazdasági szereplőknek, a civil társadalomnak, a fiatal generációknak – fogalmazott António Costa Chisinauban a Maia Sanduval közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Unió fokozott figyelmet fordít Moldova csatlakozására, részben annak földrajzi és geopolitikai helyzete miatt.
Moldova határos Ukrajnával és közel van Oroszországhoz, ezért stratégiai jelentősége nagy
– emelte ki lapunknak Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője emlékeztetett:
Az elmúlt években az Európai Unió több kihívással is szembesült: versenyképessége gyengült, és egyre inkább lemarad a világ vezető hatalmaival szemben. A demográfiai visszaesés is érezteti hatását, miközben katonailag sok tagállam kimerítette tartalékait az ukrajnai háború támogatása miatt. Emellett több országban politikai instabilitás is tapasztalható.
A szakértő szerint ezekre a problémákra az EU egyik válasza a bővítési politika erősítése, mivel új országok bevonásával a belső piac növekedését és versenyképességének fokozását kívánja elérni. A cél az, hogy gazdaságilag erősebbé váljon az unió, és fel tudja venni a versenyt a globális szereplőkkel.
Moldova megosztott a kérdésben
Moldova 2024. október 20-án tartott elnökválasztást és népszavazást az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A népszavazás eredménye szoros volt: a választók 50,42 százaléka szavazott a csatlakozás mellett, míg 49,58 százalék ellene. A kevesebb mint másfél millió érvényes szavazat közül mindössze alig több mint 12 ezer szavazat döntött az EU-s tagság javára. „A csatlakozási tárgyalások már 2024 júniusa óta folynak az EU-val, és noha a népszavazás nem volt jogilag kötelező érvényű, az eredmény kissé bizonytalanná tette a folyamatot. Ha az ellenzők nyertek volna, az az ország nyugati irányultságának visszafordíthatatlanságát jelenthette volna” – jegyezte meg Lajkó Fanni, és hozzátette,
az EU fokozott aggodalmát fejezte ki a lehangoló eredmény miatt, és külföldi beavatkozásként értékelte Oroszország részéről.
„Moldova csatlakozási folyamata az EU-hoz épp emiatt az érzékeny geopolitikai helyzet miatt gyorsulhat fel, de közben a Nyugat-Balkánról sem szabad megfeledkezni” – tette hozzá a szakértő. Mint mondta, az EU számára létfontosságú a régió stabilitása és a nyugat-balkáni integráció, de Moldova tekintetében kevésbé égető a geopolitikai kényszer. A nyugat-balkáni országok – például Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia – csatlakozási folyamata továbbra is halad előre, de ezekben az esetekben inkább a politikai reformok és belső konfliktusok akadályozzák a gyorsabb előrelépést.
Borítókép: Maia Sandu (Fotó: AFP)
