Az amerikai lap a vizsgálatokat ismerő tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy „nem találtak bizonyítékot arra, hogy Moszkva megrendelte vagy irányította volna a rongálást”. Az ügy hátterében álló elkövetők és motivációk továbbra is tisztázatlanok.
A NATO fokozott katonai jelenléte a Balti-tengeren kétségeket vet fel a hatékonyságát illetően. Erik Kockx belga haditengerészeti parancsnok, aki egy NATO-missziót vezet a térségben, hangsúlyozta, hogy nehéz megítélni a szövetség jelenlétének gyakorlati hatását.
Elég nehéz bizonyítani, hogy a jelenlétünk segít. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ha nem lettünk volna ott, akkor történt volna valami.
– fogalmazott Kockx.
Új NATO-misszió az infrastruktúra védelmére
Január 14-én Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette a Mission Baltic Sentry elindítását, amelynek célja a víz alatti infrastruktúra, például az áram- és adatkábelek védelme. A küldetésben NATO-tagállamok hadihajói és repülőgépei vesznek részt. A missziót az a tavaly december 25-i incidens váltotta ki, amelynek során megrongálódott egy Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti kábel.
Az utóbbi hónapokban több kommunikációs és áramvezeték is megrongálódott a Balti-tengerben, számos esetben szabotázs gyanújával indítottak vizsgálatot a hatóságok, és több esetben is megállapították, hogy ezek balesetek voltak.
