Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas határozott figyelmeztetést intézett az európai vezetőkhöz, hogy ne vegyenek részt Oroszország május 9-i második világháborús győzelmi ünnepségén Moszkvában.
Az oroszellenességéről ismert diplomata ehelyett arra buzdít, hogy az európai vezetők látogassanak el Kijevbe, ezzel is kifejezve szolidaritásukat Ukrajnával. Vlagyimir Putyin és az orosz kormány meghívta Kína, India és Brazília vezetőit, valamint az EU-tag Szlovákiát és a csatlakozásra törekvő Szerbiát is az idei moszkvai katonai parádéra. Mint arról korábban beszámoltunk, Alekszandar Vucsics szerb államfő mellett a balkáni állam díszőrsége is részt vesz az idei győzelem napi felvonuláson az orosz fővárosban.
Az látható, hogy Brüsszel továbbra is fenntartaná azt a nemzetközi törésvonalat, ami az elmúlt három évben látható volt Oroszországgal szemben
– mondta el lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
Azok, akik az oroszokkal jó diplomáciai kapcsolatokat ápolnak, Brüsszel szemében átkerülnek bizonyos értelemben a szemben álló tömbbe, a valóságban azonban ez a szigorú határvonal persze mindig virtuális volt, hiszen a világ országainak többsége semleges maradt az orosz–ukrán konfliktusban. Ezt a törésvonalat, vagyis ennek látszatát szeretné Brüsszel mindenáron a továbbiakban is fenntartani
– tette hozzá.
A szakértő szerint ha uniós országok részt vennének a moszkvai győzelem napi ünnepségen, az nem illeszkedne bele ebbe a politikai narratívába.
A május 9-e nagyon szimbolikus időpont, ami az emlékezetpolitikai változásokra is felhívja a figyelmet. Moszkva mindig is ragaszkodott a győzelem napjának megünnepléséhez, miközben a nácizmus és a fasizmus fogalmát átértékelték az elmúlt évtizedekben és gyakran oroszellenességet értenek ez alatt, még ha nem is közvetlenül is mondják ki ebben a formában
– hangsúlyozta a szakértő. Kosztur András ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy Európában ezzel kapcsolatban szintén látható egyfajta változás.
Az oroszellenesség a brüsszeli vezetés szemében egyre inkább kohéziós erővé kezd válni. Egyre erőteljesebben próbálják a belső problémákat elfedve erre felfűzni az Európai Unió egységét. Látható volt az elmúlt időszakban, hogy a brüsszeli vezetés föderalizációs törekvéseiből mennyi konfliktus származott, és úgy tűnik, mintha most az oroszellenességben szeretnék megtalálni a megoldást.
– Ebből is fakadhat az a háború folytatása melletti elköteleződés, amit Brüsszel egyre hangsúlyosabban képvisel. Ilyen szempontból is szimbolikus lehet az, hogy az uniós vezetők Kijevben gyűlnének össze május 9-én, amely jelenleg háborúban áll Oroszországgal, tette hozzá.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy ez az európai álláspont nem egy kiforrott emlékezetpolitikai narratíva, és a vélt vagy valós európai szélsőjobboldali fenyegetés is az oroszokkal való együttműködéssel kapcsolódik össze az európai vezetők retorikájában.
A zöldátállás vagy a woke-ideológia bukása után a legfontosabb európai ideológiai vezérelv az oroszellenesség lett, amire próbálják az európai egységet most már az Egyesült Államokkal szemben is felfűzni
– összegezte Kosztur András.
