Így bukott meg Brüsszel terve a Balkánon

A brüsszeli megállapodás aláírása óta több mint tíz év telt el. Az akkor még ünnepelt dokumentum rendelkezéseit azonban nem hajtják végre Pristinában. A szerb–koszovói viszony javítására tett kísérletekben sem járt sikerrel Brüsszel.

A Koszovói Biztonsági Erők egyik tagja (Fotó: AFP)

Zecsevics szerint ugyanakkor a ZSO-ról alkotott negatív kép nem fog változni, amíg Albin Kurti van hatalmon: 

A Szerb Önkormányzatok Közösségéről szándékosan csináltak szörnyet az albán közvéleményben, hogy az albán nemzetet homogenizálják a közösség ellen, és ezáltal a szerbek koszovói fennmaradása és a multietnikus Koszovó ellen.

Milenkovics hozzáteszi: a nemzetközi közösség új megközelítésére lesz szükség, konkrétabb befolyással a politikai szereplőkre, elsősorban Pristinából, a szennyezett narratívák megváltoztatása érdekében.

A brüsszeli megállapodás más elemeit, mint például a rendőrség és az igazságszolgáltatás integrációját, a szerb fél idővel teljesítette. Azonban 2022 novemberében a koszovói intézményekben dolgozó szerbek tiltakozásul elhagyták pozícióikat a pristinai elnyomó politika miatt.

Folytatódik a terror

A Szerb Lista, a legnagyobb koszovói szerb párt, amely Belgrád támogatását élvezi, bejelentette, hogy a Leposzavicsban és Strpce-ben található szerb intézmények legújabb bezárásával a koszovói hatóságok megpróbálják nyomással, provokációkkal és intézményi erőszakkal még jobban megnehezíteni a koszovói szerbek életét.

Kijelentették, hogy a szerb intézmények bezárására irányuló akció minden egyezmény, így a brüsszeli megállapodás közvetlen megsértése.

Az épületek elleni razziák nem akadályozzák meg Szerbiát abban, hogy kiálljon az alkalmazottak és a szolgáltatások összes felhasználója mellett

 – áll a közleményben.

Alekszandar Vucsics szerb elnök tavaly szeptember közepén kijelentette, hogy nem szünteti meg Koszovóban lévő intézményeit, s kiáll Belgrád a koszovói szerbek mellett.

Borítókép: A Koszovói Biztonsági Erők egyik tagja (Fotó: AFP)