Így bukott meg Brüsszel terve a Balkánon

A brüsszeli megállapodás aláírása óta több mint tíz év telt el. Az akkor még ünnepelt dokumentum rendelkezéseit azonban nem hajtják végre Pristinában. A szerb–koszovói viszony javítására tett kísérletekben sem járt sikerrel Brüsszel.

A Koszovói Biztonsági Erők egyik tagja (Fotó: AFP)

Tizenkét évvel ezelőtt az Európai Bizottság történelmi egyezményként tekintett a brüsszeli megállapodásra, amely utat nyitott Szerbia és Koszovó számára az európai integráció felé. Ma azonban Belgrád és Pristina teljesen eltérően értelmezi ezt a dokumentumot. Belgrád szemszögéből a Szerb Önkormányzatok Közösségének (ZSO) létrehozása, amelyet a brüsszeli megállapodás Pristina kötelezettségeként határozott meg, előfeltétele a kapcsolatok normalizálásának. Ezzel szemben a jelenlegi pristinai kormány számára a ZSO nem központi téma a két fél kapcsolatában.

Catherine Ashton, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (k), Ivica Dacsics korábbi szerb miniszterelnök (B) és Hashim Thaci volt koszovói miniszterelnök (j) találkozik a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során Brüsszelben, Belgiumban 2014. február 12-én (Fotó: AFP)

Brüsszel tétovázása katasztrófához vezet

Szlobodan Zecsevics, a belgrádi Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója a Kosovo Online-nak nyilatkozva kijelentette: 

A pristinai hatóságoknak nem állt érdekükben a brüsszeli megállapodás végrehajtása, mert céljuk az volt, hogy a szerbek lassan elhagyják Koszovót. A koszovói albánoknak létre kellene hozniuk a ZSO-t, ha az Európai Unió jobban nyomást gyakorolna rájuk.

Marko Milenkovics, az egyik, a témával foglalkozó civil szervezet képviselője szerint: A ZSO-nak további mechanizmusokat kellett volna biztosítania a szerb közösség számára az önkormányzatiság és olyan intézmények szervezése terén, mint az egészségügy és az oktatás, amelyek Szerbia rendszerén belül működnek. Mivel ezek a mechanizmusok elmaradtak, az integráció nem valósult meg teljesen.

Szörnyként ábrázolják a szerbeket

Afrim Hoti, a Pristinai Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanára eközben úgy véli: 

Úgy tűnik, hogy az egyik fél által tett lépéseket a másik fél ürügyként használta arra, hogy ne hajtsa végre a megállapodást. Véleményem szerint ez a fő oka annak, hogy ma itt tartunk, és hogy nincs valódi végrehajtása a megállapodásnak.

Zecsevics szerint ugyanakkor a ZSO-ról alkotott negatív kép nem fog változni, amíg Albin Kurti van hatalmon: 

A Szerb Önkormányzatok Közösségéről szándékosan csináltak szörnyet az albán közvéleményben, hogy az albán nemzetet homogenizálják a közösség ellen, és ezáltal a szerbek koszovói fennmaradása és a multietnikus Koszovó ellen.

Milenkovics hozzáteszi: a nemzetközi közösség új megközelítésére lesz szükség, konkrétabb befolyással a politikai szereplőkre, elsősorban Pristinából, a szennyezett narratívák megváltoztatása érdekében.

A brüsszeli megállapodás más elemeit, mint például a rendőrség és az igazságszolgáltatás integrációját, a szerb fél idővel teljesítette. Azonban 2022 novemberében a koszovói intézményekben dolgozó szerbek tiltakozásul elhagyták pozícióikat a pristinai elnyomó politika miatt.

Folytatódik a terror

A Szerb Lista, a legnagyobb koszovói szerb párt, amely Belgrád támogatását élvezi, bejelentette, hogy a Leposzavicsban és Strpce-ben található szerb intézmények legújabb bezárásával a koszovói hatóságok megpróbálják nyomással, provokációkkal és intézményi erőszakkal még jobban megnehezíteni a koszovói szerbek életét.

Kijelentették, hogy a szerb intézmények bezárására irányuló akció minden egyezmény, így a brüsszeli megállapodás közvetlen megsértése.

Az épületek elleni razziák nem akadályozzák meg Szerbiát abban, hogy kiálljon az alkalmazottak és a szolgáltatások összes felhasználója mellett

 – áll a közleményben.

Alekszandar Vucsics szerb elnök tavaly szeptember közepén kijelentette, hogy nem szünteti meg Koszovóban lévő intézményeit, s kiáll Belgrád a koszovói szerbek mellett.

Borítókép: A Koszovói Biztonsági Erők egyik tagja (Fotó: AFP)